Amint azt egy korábbi posztból egyesek már talán tudják, mostanában télen is motorozok, pontosabban robogózok. Kicsit a kényszer vitt rá, ugyanis hosszú mérlegelés után felmondtam a garázsbérletemet a cég melletti parkolóházban. Nyáron eleve szinte nem is használtam a helyet, s csak a téli időszak miatt 12 hónapot kifizetni nem érte meg. Ettől még autózhattam volna, hiszen az öreg Mercim amúgy is mindig kint áll, de a parkolóhely-keresés az óbudai Flórián tér környékén hihetetlen kellemetlenség - van, hogy 15-20 percet is elvisz. És mivel csak öt perc a teljes motoros gúnyába öltözés, és azt is bent, a fűtött szobában töltöm, nem pedig benzint égetve, szénhidrogéneket pöfögve a kipufogón át a III. kerületbe, ezért a robogó máris tiszta nyereség.

Már a Honda Cubon elkezdtem télen használni

Ugyan a motoros klubélet kialakulását elsősorban Amerikához kötjük, de érdemes egy pillantást vetni az angolokra is. Róluk leginkább a café racer gangekre és a legendás mods versus rockers összecsapásokra gondolunk – pedig a szigetországban is léteztek chopperes, a társadalom szemében deviáns csoportok.

A BBC2 csatorna 40 Minutes című magazinműsora számára forgatták ezt a dokumentumfilmet. Az 1985. február 7. adás kiválóan bemutatja a kor társadalmi problémáit, de betekintést enged az Outcasts motoros klub mindennapjaiba. Van benne minden: rock, halál, lángok és old school chopperek is. Mondhatnám, kötelező. 

Arcom kékes fényben sápad, szemem eres a monitortól, kézfejem ízületei kopottak a sok gyorsparancstól. Ha nem dönt le az álom, képes vagyok órákig motorokat nézni még munkaidő után is – a sok unalmas új motor után az éji órákban előmerészkednek a patkányok, a veteránok, a szétvágott chopperek és mindaz, ami normális körülmények között nem fér bele a totalbike-os nyolc órába.

A cseh CMN magazin archívumát lapozgattam, amikor beleakadtam Karel Hromek gépébe. Döbbenetes ugye? Hagyok időt, nézzék csak meg alaposan a képet, aztán elárulom a részleteket is.

Igen, így kell keresztezni a driftet, a motoros akrobatikát és a gymkhanát! Jorian Ponomareff francia motoros ügyesen ötvözte a három látványos stílust – ugyan már eddig is láttunk tőle izgalmas videókat, de azok nem lógtak ki a hagyományos stunt kisfilmek közül.

Sipos küldte át, még mindig nem emésztette meg a múltkori, a „drift nem sport” témájú levelezésünket. (Sőt, Karotta is rám gondolt az FB bejegyzésében.) Szó se róla, a srác nagyon kemény nyomja, de ez még mindig nem sport – ez show, a legjobbak közül. 

Úgy tűnik, a kerek fenék, a hegyes mellek és a hosszú combok mindent képesek eladni. A milánói motorkiállítás éppen ezért a csinos hoszteszek fellegvára – ilyenkor még az is Olaszországban dolgozik, akinek amúgy bérlete van a dubaji járatra.

Néhány kellemesebb hölgyet mi is lefényképeztünk, van barna, fekete, szőke, de még szerecsen is; tessék bátran áttekerni a galériát. A lányok egy rész formás retró gépecskéken ül, úgy tűnik, végleg eluralkodott a régies formatervezés – sebaj, így legalább motorra hasonlítanak a közlekedési eszközök, nem egy transzformerre.

Egyik kedvencünk a mókás Suzuki Van Van tengerészeti kiadása. Biztos, hogy jól mutat a kikötőben, de a vastag ballonjaival minden kátyút elsimító gép amúgy is az egyik városi favoritunk.

A terepszínű indiai Vespa kópia is vagány, az LML egész jó robogókat gyárt. A kínai Generic is felkapaszkodott a vonatra, az eddigi szögletes gépeik után ők is archaizálnak. Az ázsiai alkatrészekből összelegózott Lambrettával sincs máskép, de ők legalább nem a Vespához, hanem saját hagyományaikhoz nyúlnak vissza.

A legmegdöbbentőbb a kínai SkyTeam filigrán csemegéje, az Ace. A legendás Honda Dream 50 sportmotor formáját egy az egyben levették, igaz, ők 125-ös blokkal is kínálják. Azt már megszoktuk, hogy Monkey, Dax, Chappy és Van Van 125 kópia van a kínálatukban, de ez már sokkoló. Termékeik egyébként használhatónak tűnnek, Nyugat-Európában rengetegen járnak ezekkel a kínai motorokkal – a holland és a belga piacon kifejezetten kedvelik az egész korrektül kidolgozott retró gépecskéket.