A fókák ezt nem érthetik, a pingvinek nem érzik, a rozmárok meg tesznek rá – ennek ellenére nincs nagyobb királyság az Antarktiszon, mint a chopper hómotor. Az Egyesült Államok sarkvidéki logisztikai központjának két technikusa építette ezt a fantasztikus, tökéletes arányú gépet – kár, hogy kerék híján nem nevezhetik be semmilyen custom-bajnokságra.
Bob Sawickit és Toby Weissert a szemét között turkálva érte az ihlet: kezükben egy 1981-es Ski Doo alkatrészei, hátuk mögött a bódéban pedig vascsövek voltak – egymásra néztek, és azonnal munkához láttak.
Elmondásuk szerint a gép költségei mindössze 10 dollárra rúgtak – nem csak a világ legbetegebb chopperét építették meg, hanem az egyik legolcsóbbat is. Amit lehetett öreg, kallódó alkatrészekből raktak össze – a két tartály is tűzoltópalack volt valaha. Az egyik üzemanyagot, a másik sűrített levegőt tartalmaz a hóbuckák között kötelező légkürthöz.
Százhúsz munkaórát fordítottak a gépre – végsebessége a hó minőségétől függően 50-55 km/h. A letisztult vonalakat, a vagány hótalpat és az izgalmas gumitalpat bámulva még a tavaszvárásról is elfeledkeztem – most valóban szeretném, ha telente nálunk is hó lenne.