40 fokban ennél jobb lábbeli nincs

Egyéni ízlés kérdése, hogy ki mit húz a lábaira motorozáshoz. (Nyilván itt nem a szandira meg a papucsra gondolok, ilyesmit épelméjű ember nem vesz fel motorozáshoz.) Nekem van motoros csizmám - de nem szuperbájk robotlábcsizma -, van masszívabb motoros bakancsom és van motoros cipőm is.

(Tavaly meg marhabarom módon nem vettem meg 100 dollárért azt az amúgy nagyon pöpec Harley-Davidson motoros csizmát, amit nem máshol, mint a Hollywood Boulevard-on találtam az Arnold Schwarzenegger csillagot keresve. Igen, jól érted: Los Angeles, Hollywood, eredeti Harley Davidson és 100 dollár. Én meg sajnáltam rá a pénzt és féltem hogy nem fér be a bőröndbe.)

A motoros cipő egy filléres cucc, ami még nevetségesebbé teszi, hogy sokan sportcipőben meg papucsban bohóckodnak. Konkrétan a Bázis Motornál vettem a Probiker Active motoros cipőmet, akkori áron 10 ezer Ft alatt, ma nyilván valamivel több.

Baromi praktikus: könnyű, kényelmes, lehet benne gyalogolni és nyilván van némi tartása. Azaz a bokádat is fogja, valamint nem esik le az ember lábáról, mint egy sportcipő. Mivel magas szára van, fent egy tépőzáras keresztpánt fogja, a gyakorlati használatban ezt kell ki-be zárogatni, a fűzős részt én sosem piszkáltam. Kényelmes és egyszerű a fel-levétel.

Az orr részen felül meg van erősítve, hogy ne koptassa ki a váltókar. Ez szimmetrikus megoldású, azaz mindkét cipőn van ilyen rész, ami jól jöhet, ha Angliában motorozol, hátha ott a másik oldalon van a váltó, haha (mint ahogy sok régi angol motoron, de olasz típusokon is ott van).
Nemrégiben felfedeztem pár fehér foltot az oldalán, gondoltam kikopott az anyag.

Meg kell mondjam, sokat használtam - ez volt a kedvencem - és kapott nem csak gyaloglást, utcai motorozást, túrát, de néha sarat és terepezést is. Ehhez képest nem nagyon ápolgattam, igazából nem is emlékszem, hogy tisztítottam volna. Ráadásul hidegben sem fáztam benne, rövid útra, városon belül simán elég volt, így kapott latyakot is rendesen. 

Ahogy jobban megnéztem, nem a festék kopott ki az anyagból, hanem már foszlik az oldala, gyakorlatilag itt-ott kilyukadt, úgyhogy ideje lenne kidobni. A kérdés itt az ár/teljesítmény: nem is emlékszem, hány éve vettem már. Az biztos, hogy 3-4 (!) motorral ezelőtt, még a Thunderace-emhez, amikor újra motorozni kezdtem. Azaz simán kibírt 4-5 évet, nem kímélős üzemmódban.

Van benne kilométer

Mennyi reális élettartam? Gondolkozzunk csak higiéniai kérdéseken: nem örök életre veszünk cipőt és csizmát, hiszen kívül szennyeződik, kopik, belül büdöslábúaknak egyenesen erjed. Ebben az árkategóriába főleg ildomos 2-3 évente cserélni, csakúgy, mint sisakot. Épp ezért nem vagyok a használt cuccok híve.

Már itt is megvolt

Annak ellenére, hogy a cipőm kapott rendesen, még mindig nem fogom kidobni. Kimosom, majd kocsim a csomagtartójába kerül vész esetére, mint ahogy ott van "lejárt" sisakom is. Sosem lehet tudni, mikor kell hirtelen motorozni! 

Ennyi pénzért ennyit kibírt és még mindig használható valamire. Van még kérdés?

A héten több alkalommal (Zách Dani cikke, rádióbeszélgetése; egy RSVPTC) foglalkoztunk a Totalcaron a hazai autólopással. Rablótrükkökről, megelőzési tanácsokról volt szó; többek közt arról, hogy hol parkoljunk egy lakótelepen, vagy arról, hogy mennyit segít a biztonsági kamera és az állandó gyalogosforgalom. Aztán jön ez az orosz videó, és minden logikát borít. Íme, egy motorlopás a kiötléstől a megvalósításig. Fényes nappal, egy járda és egy autóút között, kamerák alatt. 

Via: English Russia

Tóth Zolit motoros berkekben mindenki csak Tottiként ismeri, aki pedig nem, nos, az tudja, hogy Totti azért elég ügyesen üli meg a motort. Ha húzós vagy csücskös tesztmotort kapunk, akkor vagy ő, vagy Ender baba segítségét kérjük, a BMW überbrutál szupersport-motorjára is Zolit ültettük rá, született is belőle egy remek cikk.

Zoli az életművészet sajátos formáját űzi, egy egész belevaló srác, legalább annyi kritikussal, ahány rajongóval, de azt meg kell hagyni, hogy még a legpuhosabb barlangi troll sem vitatja, hogy alkalomadtán azért odaáll, ahová ember kell, nem kisgatya. Ahhoz képest, hogy mostanában sokkal kevesebbet versenyzik, azért egy harmadik helyet még így is megcsípett ezzel a produkcióval.

Szép volt, öregem, látjuk, nem bírsz magaddal még most sem. Gratula a gépházból!

Amikor a korlátlan motoros jogsi megszerzésére adtam a fejem, az első tapasztalataimat az e-learninges KRESZ-oktatásról írtam. A tananyag felépítésével és magával a rendszerrel alapvetően elégedett voltam, de azt már akkor is tudtam, hogy a valódi értékmérő majd az éles vizsga lesz. Csakhogy a tanfolyam befejezését követően bő egy hónapot kellett arra várnom, hogy próbára tehessem tudásomat.

A rendszerből ugyanis időközben eltűntek a lakóhelyem közelében működő autós-motoros iskolák, így csak átjelentkezéssel tudtam helyben folytatni a jogsiszerzést. Az e-learninges képzést gondozó e-Educatio ügyfélszolgálatán az első pillanattól kezdve nagyon segítőkészek voltak, hamar megkaptam a szükséges nyomtatványokat. A papírokat kitöltve és visszaküldve aztán viszonylag gyorsan megérkezett a tanfolyam elvégzéséről szóló igazolás is. Miután ezt az új képző szervnél leadtam, nekik is maradt még papírmunkájuk és levelezni valójuk - így szaladt el az a bizonyos bő egy hónap.

Miután megkaptam végre a vizsgaidőpontot, néhány tesztet kitöltöttem, de nem is igazán volt időm arra, hogy túlzásba vigyem a gyakorlást. Ahogy évekkel ezelőtt a B kategóriánál, úgy most is kaptam persze olyan kérdéseket élesben, amivel korábban nem találkoztam. Ezek egyike ráadásul olyan volt, ami a tananyagból sem rémlett: Önök tudják, hogy az alábbi táblával jelölt útszakaszra behajthat-e kerékpáros?

Na, én nem tudtam. Így lett az elérhető 75-ből 74 pontom. És akkor álljon itt a magyarázat, hogy miért is az igen a helyes válasz.

(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzőtábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", vagy "Kivéve.....(tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére. A (12) bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat.

A vizsga után aztán kicsit fel is pörgött a tanfolyam, szinte egyik pillanatról a másikra a rutinpályán találtam magam egy Yamaha Fazer nyergében. Persze korábban is ültem már motoron, tucatnyi robogót kipróbáltam már, a saját Simsonomon pedig a kuplung és a váltó használatát is gyakorolhattam, így mindössze két dolog volt nagyon szokatlan a Yamahán: az ereje és a súlya. Az első néhány elindulásnál teljesen át kellett gondolnom a finom gázadásról alkotott elképzeléseimet - a hatszázas azért nem ötvenes, na.

A motorosok járműkezelési vizsgáján - a kötelező ellenőrzéseken kívül - négy feladatot kell teljesíteni. Az első, úgynevezett alkalmassági feladatnál egy jókora nyolcas nyomvonalon kell végigtolni a motort. Ez elsőre egy kétmázsás dögnél nem könnyű, de hozzá lehet szokni, és nem is nevezném kimondottan haszontalannak. A további három feladatot pedig a bójákat kerülgetve kell végignyomni a pályán. A teljes mutatványhoz 15 perc áll rendelkezésre.

Az első feladat egy lassú szlalom, ahol a bóják között az irányváltoztatásainkat jelzésnek és hátranézésnek kell megelőznie. A megfordulást követően egy szűk folyosóba érkezünk meg, ahol 1 m/s sebességgel (3,6 km/h-val) haladva kell végiggurulnunk - elsőre talán ez a pálya legnehezebb része.

A második feladat egy gyorsabb szlalom, itt már kevésbé szűken manőverezünk, és a hátrajelzés-irányjezés sem szükséges. A pályavégi fordulónál egy nyolcast kell leírnunk.

A harmadik talán a legegyszerűbb: gyorsítás után egyetlen bóját kell kikerülnünk, a visszafordító után újra felgyorsítani, majd intenzív fékezéssel a kijelölt helyen megállni. Ezek a követelmények nulla nagymotoros rutinnal is megtanulhatók az előírt óraszám nyújtotta kereteken belül. A rutinpályás manőverezés egyébként a motornak és motorosnak is olyan igénybevételt jelent, ami a forgalomban természetesen egyáltalán nem jellemző, az első órákon rendesen meg is fájdultak a kezeim. A sikeres vizsga után azonban végre jöhet a forgalom.

Utálok youtube videókat mutogatni, de ez minden bizonnyal a hónap poénja lesz: állítólag arról adott interjút a nem túl bizalomgerjesztő motoros, hogy mostanában a környéken dolgozik, de fél, mert sok a motoros baleset errefelé.

Aztán miután körültekintően elindul, meglátod, hogy jogos volt-e a félelem. 

 Mondhatni: van csattanója.