Egy éve izgultam rá az MT-01-re és csakis azért nincs még a birtokomban egy, mert drága. Persze kinek mi a drága, de 1,6 milláért inkább veszek több motort, mint egyet. Így az MT-01 egyelőre nem játszik az XJR 1300 mellé, de megint nálam volt Freiman Sanyi motorja, és erről muszáj írnom.
A sztori az, hogy az asszonynak szülinapja volt tegnap és pedzegette előtte, hogy jó lenne valami olyasmi meglepetés, mint amikor pár éve még nem tértem vissza a motorozásba, és béreltem egy motort, hogy elvigyem motorozni.
Az MT-01-et pedig nemrégiben megmutattam neki, mert volt róla szó, hogy megveszek egy javított vázsérültet, ami végül nem nyerte el annyira a bizalmamat, hogy kétszer annyit adjak érte, mint az az összeg, ahol talán elgondolkoznék, hogy szerzek hozzá egy vázat. Azt írtam az MT-ről, hogy utasnak horror, de a barátnőm beteg: neki ez az üléspozíció tetszett, már-már biztatott, hogy vegyek egy MT-t.
Így jött az ötlet, hogy szerzek egyet kölcsön, ha már ennyire tetszik neki, hogy a szülinapján motorozzunk azzal. Ilyenje csak Sanyinak van az ismeretségi körömben, de szerencsére ő van annyira bevállalós, hogy megbízzon bennem. Pedig marhára nem motoros berkekből ismerjük egymást.
Sanyi a Scitec Raw fekvenyomó versenysorozat egyik főszervezője. Edzőterme van, erősportolókkal foglalkozik ezer éve, fanatikusan szereti, amit csinál - és emellett egy nagy gyerek. Erősport - erőmotor, érted? Hallanotok kellene, hogy tud az MT 01-ről beszélni és én már csak azért is megértem ezt, mert hozzá hasonlóan az értelmes, kockázatmentes, nyugodt motorozást szeretem.
A terv az volt, hogy titokban elhozom előző nap a motort lábon Mosonmagyaróvárról, a kocsim pedig itt marad,másnap pedig motorozás. Már akkor majdnem buktam, amikor indulás előtt fel akartuk vinni a gyereket az anyóshoz, de nem volt meg a kocsim a parkolóban, így az asszonyéval kellett menni. Nem esett le szerencsére neki, biztos azt hitte, nincs benne benzin, így a meglepetés megvolt. Csak ennyit kérdezett: "megvetted?"
- "Sajnos nem" válaszoltam, mert bizony nincs titokban ennyi zsé.
Aztán persze - szokás szerint már túl későn - elindultunk, először Siófokra.
Az autópályát en bloc rühellem. Nem tudom megérteni, hogyan képes valaki pályán motorozni, mert annál nem sok unalmasabb dolog van. De még előző este muszáj volt az M1-en jönnöm, amikor hoztam fel Budapestre a motort, mert késésben voltam.
Gondoltam, hogy nem lesz unalmas az MT, mert a nagy 1670 köbcentis V2 azért rezeg meg rotyog, de érdekes aerodinamikai tulajdonságokat fedeztem fel, ami erős kontraszt az XJR-hez képest. Az ugyanis egy 3 ajtós szekrény légellenállásával borzasztóan fárasztó még az unalom mellé.
Az MT-01 adja magát, hogy kissé ráhasalj, és akkor jön a meglepetés: a menetszél megtartja a könyöködet. 175 centi vagyok, nekem pont így jön ki, ha viszont egyenesebben ülök, akkor meg a sisakom tehermentesül a szél alól. Nem tudom hogyan csinálták ezt: az MT-01 abszolúte vállalható autópályán, és nem elhanyagolható szempont az sem, hogy 3000-es fordulaton pont 130-at megy, a fogyasztás meg vicc.
Másnap - már a nejemmel a hátsó ülésen - igyekeztem kiiktatni az autópályát, a 7-es főúton mentünk, de mivel volt matricám, Székesfehérvárt kikerültem, amely motoros szempontból az ország egyik legszerencsétlenebb városa, de kihagytuk a Velencei tavat is a negyvenes táblákkal.
Siófokon kaja, fagyi, dumálás egy haverral, majd Balaton északi part, bár a felvidékkel jobban jártunk volna, de a Balaton látványa miatt beáldoztam a szép, kanyargós utat, ami a tötymörgés miatt sem érte meg.
Tudni kell, hogy a motorozás projektet én általában nem annyira alapos tervezéssel hajtom végre, GPS-t pedig a kaland kedvéért nem viszek, térképem meg nincs. De most tényleg még csak meg se néztem, hogy hova megyünk.
Bár este 8-ra szerettem volna kompletten hazaérni, azaz Mosonmagyaróváron leadni a motort és hazajönni kocsival a pályán, este hétkor még engem is sokkolt, amikor rájöttem, hogy még 190 kilométerre vagyunk. Mosonmagyaróvárról. Onnan 160 haza. Cirka 200 km-rel néztem el a távot.
Így telefon anyósnak, aki bevállalta a fürdetés-altatás témakört, én pedig befejeztem a krúzolós motorozást, és egy picit gyorsabban kezdtünk haladni, ami alatt azt értem, hogy egyszer sem kellett kiforgatnom az MT-01-et (már amennyire forog, persze) és egyszer sem húztam nagy gázt, mert kizárólag finom mozdulatokkal is masszívan, fölényesen megy, mint a barom.
Nehéz megmagyarázni, mi az a nyomaték.
Főleg, hogy az MT-01 jól megy, de nem annyira jól. Az XJR 1300 jobban megy például.
De az, hogy egy motor alacsony fordulaton tol, mint egy kamion, a hozzám hasonlóaknak roppant kellemes érzés, főleg hogy azt viszont utáljuk, amikor visításig kell pörgetni valamit, hogy húzzon végre, meg állandóan váltogatni is kell.
Egy XJR tulajdonos nem ismeri azt, hogy vissza kell kapcsolni előzéshez és az MT-01 tulaj is csak akkor, ha viszonylag lassan halad, mert az MT hatsebességes. (Legalábbis konkrétan hatsebességesnek éreztem, de egy olvasó felhívta a figyelmemet, hogy bizony csak öt. A franc se számolta.)
Persze a V2 még nem garancia az alacsony fordulaton jelentkező nagy nyomatékra, hiszen a legtöbb V2-es sportmotor alul csak rángat. Ez hangolás kérdése is: az MT-01 nem teljesítményre van hegyezve, ezért tud alul is erős lenni, és nagyon alacsony fordulaton csak nagy gázra rángat be.
Mindez azt sejteti, hogy eléggé alkalmas túrázásra az MT, és ez így is van. A brutális külső univerzális motort takar, amihez persze kell némi affinitás, mert nem bicikli, még ha könnyen is kezelhető. A 150 nm ellenére egyáltalán nem félelmetes, a blokk jellegéből inkább az a szokatlanság marad, hogy a motorfék miatt ha valaki béna, akár be is eshet egy lassú kanyarba. Erős, de barátságos jószág ez, persze 60 kilós testsúllyal nem tudtam kipróbálni, mert vagyok vagy 100.
A motoros ismerőseim jelentős része szerint az MT-01 egy szar; már-már azt hittem, benéztem tavaly.
De nem, újra meggyőződtem róla: szerintem a világ egyik legjobb motorja, benne van a japán zsenialitás bőven, csak pár mérnököt valami rejtélyes oknál fogva nem zártak be időben a gyogyóba.
Mivel egy cruiserrel is lehet gyorsan menni, nem annyira furcsa ötlet annak a blokkját egy szinte sportmotoros vázba tenni, még ha a használható fordulatszám-tartomány szűk is, de ez alul szűk, ami nem mindegy.
A megvalósítás brutál, motor külseje mindenkinek tetszik. A blokk látványa tényleg lenyűgöző, marha villantós. De még ha az XJR 1300 "el is halványul" mellette, az MT-01 minden egzotikuma, exkluzív formája, iszonyat nyomatéka és patikamérlegen adagolt precizitású karakterisztikája, a hatalmas v2-es okozta éllmény ellenére sem jobb motor. És az XJR 1300 nekem már megvan.
Így egy kicsit lenyugodtam, ráérek még MT-01-et venni. 1,6 milla nagyon sok (azóta inkább 2), és kell cél az elkövetkező évekre is. Sanyinak meg ezúton is köszönöm.
(A szerzőnek azóta is megvan az XJR 1300 és még másik négy motor. Végül 2021-től az MT-01 is.)
