Bolyongott, kémkedett, börtönben ült, motorozott majd meghalt –Thomas Edward Lawrence élete misztikus és tragikus volt. Sir Thomas Robert Tighe Chapmannek, Westmeath hetedik bárójának törvénytelen gyermekeként 1888. augusztus 15-én született. Rossz kapcsolatban élő apja nem tudott kilépni a házastársi kötelékből és nem vehette nevére. Gyermekét mégis támogatta, Lawrence kiváló eredménnyel végzett Oxfordban, majd hobbijának hódolva közel-keleti ásatásokon vett részt. A munka mellett gyalog járta be Arábiát, s kollégái rosszallását kiváltva összebarátkozott a helybéliekkel, megtanulta nyelvüket, megismerte kultúrájukat.
Tudása az első világháború kitörése után értékelődött fel: 1916-ban ő lett a török uralom ellen fellázadt Fejszál al-Huszein sejk brit összekötője. Számos helyi szokást és hagyományt vett át, a nyugatiak fantáziáját főként állandóan viselt fehér burnusza és sivatagi lovaglásai ragadták meg. Elérte, hogy a felkelés a brit érdekeknek megfelelően jelentős török erőket kössön le, a harcok során ő maga is többször megsebesült. 1917-ben török fogságba esett. Mielőtt megszökött volna, homoszexuálisan bántalmazták – többen az átélt sokkal magyarázták későbbi különc viselkedését.
A párizsi béketárgyalásokon az arab, majd a brit delegáció tagjaként hasztalanul érvelt az egységes arab állam létrehozása mellett, ezért fáradtan és csalódottan Oxfordba ment tanítani. Amikor 1921 elején Irakban lázadás tört ki, a gyarmatügyi miniszter, Winston Churchill őt kérte fel tanácsadónak, s javaslatára adott önkormányzatot a területnek.
1922-ben álnéven lépett be a légierőhöz, de a sajtó nyomára akadt, ezért Pakisztánba vezényeltette át magát. Unaloműzésből lefordította az Odüsszeiát és több könyvet írt. A legnagyobb sikert az önéletrajzi ihletésű A bölcsesség hét pillére aratta. 1928-ban vissza kellett térnie Angliába, mert kémkedés gyanújába keveredett. Hazatérve főleg motorversenyzéssel foglalkozott, majd 1935-ben hivatalosan is visszavonult vidéki birtokára.
Kedvenc márkája az exkluzív, angol Brough Superior, a kor superbike-ja volt. George Brough hét motort is épített neki, Lawrence mindegyiket tiszteletből George-nak hívta. A kéthengeres ezres gyorsabb volt 160 km/h-nál: nem volt párja ennek a gépnek.
1935. május 13-án Bovingtonból Dorsetbe hajtva két kerékpáros fiút akart kikerülni motorjával, de kiröpült a nyeregből és súlyos fejsérüléseibe hat nappal később belehalt. Orvosa, Hugh Cairns szerint, ha bukósisakot viselt volna, túléli. A sebész belátta, hogy Lawrence könnyebb zúzódásokkal is megúszhatta volna – a nagy visszhangot kiváltó balesetnek megkerülhetetlen szerepe volt abban, hogy az Egyesült Királyság katonai és civil motorosai számára valós védelmet adó bukósisakokat fejlesszenek ki.
Május 19-én, szerdán, halálának 75. évfordulójára emlékezünk.
(részleges forrás: MTI)
