Az ilyen videók láttán nehéz nem párás tekintettel a semmibe révedni és elmerengeni, vajon jobb volt-e, mikor még szinte semmi elektronika nem volt a motorjainkban. Mert ebben az oldalkocsis Uralban maximum elektromos alkatrészeket találni, vezérlő elektronikát, érzékeny szenzorokat egy darabot sem. Ezért fordulhat elő, hogy fejre borulás után a forró blokkra ömlő, majd egy szikrától lángra kapó benzin ugyan biztosan tett valami kárt a gépben, (majd egy percig eltartott, mire teljesen eloltották a tüzet), de pár rúgás után már hallani a boxer-ketyegést. Így Grísa boldogan motorozhat haza. (Borulás 0:50-nél)

A műszaki alapok lassan hetven évesek, hiszen a második világháború alatt "adoptálták" a szovjetek a BMW R71 technikáját, és csinálták meg a saját M-72-es katonai motorjukat. Úgy tűnik, ami a fronton jól teljesített hetven éve, az még manapság is bírja a kemény strapát.

Az Ecserin vettem kilencezerért, róla szól a poszt. Akkor a Mobil boltban egy vagyonba került a 40 km/h-t tudó S51N újonnan, de kinn, az M5-ös tövénél levő Nagykőrösi úti zűrzavarban is 15 ezerért mérték őket használtan, egy Simsonnak nem volt akkoriban értékvesztése. Gondolhatják, az enyém távol volt a tökéletestől.

Akár a Mobil bolt kirakata is lehetne

Miért is írok róla? A Dívány közzétette a Jófogás internetes hirdetési portál tavalyi legnépszerűbb keresőszavainak listáját, és kiderült: 2013-ban a Simson szót ütötték be a legtöbben az ablakba. Nahát, nahát.

Egy paraguayi rádióadó stúdiójában kuksolva viccesnek tűnhet, ahogy emberek eltaknyolnak a motorjaikkal, de igazából nem az. Kicsit sem. Tudom, változtatni nem tudnak rajta, segíteni sem sokat, de telipofával röhögni ennyi ember kínján...

A sínek közel párhuzamosan futnak az úttal, az eső csúszóssá tette őket, ezért a kevésbé gyakorlott vagy figyelmetlen motorosok könnyen hanyatt dobják magukat, amikor megvezeti a kereket a sín. Akár rendes ruhában esik valaki, akár rövid szoknyából kivillanó térdét szántja fel az aszfalton, fáj az ilyesmi, és a motornak sem jó. Igazi tahó dolog, ha valaki visongva, a térdét csapkodva röhög, vonyít, levegőért kapkodva nyerít. Igazából mindegyik, amelyik az ablak mögül röhögött, megérdemelne egy nekifutásból seggberúgást, szigorúan nevelő célzattal.

Számunkra csak egy tanulság van: vigyázni a sínekkel, minél nagyobb szögben keresztezni őket.

Rendszeres olvasóink közül talán sokan emlékeznek még Aoki Kunio történetére. A japán világutazó kettőötvenes Suzuki Djebeljével átmotorozott többek közt Szibérián, Ukrajnán és Románián is. Magyarországra érve a Király utcai hostelben szállt meg, ám motorját reggelre ellopták. Kunio minden reménye ellenére a Suzuki nem került meg, Zengő Zoltán segítségével azonban egy Honda Dominatorral folytathatta útját. Mielőtt továbbindult, még hozzánk is benézett a szerkesztőségbe. Igaz, útja ezt követően sem volt kalandoktól mentes.

Forrás: kerekagy.blog.hu

Úgy tűnik, a japán világvándoroknak továbbra sem hoz szerencsét Budapest: Yoshihiro Shimadát bringájától fosztották meg a Kertész utcában. Yoshihiro pénteken érkezett Magyarországra, kerékpárját pedig a szállást adó bérház udvarán zárta le. Másnapra a sodronylakatot levágták, a biciklinek pedig hűlt helye sem volt.

A japán fiú öt éve indult útnak, érintette Észak- és Dél-Amerikát, Afrikát és Európát is. Útja során több mint 50 ezer kilométert kerekezett, és számos országban megfordult. Hozzánk Ukrajna, Moldova és Románia átszelése után érkezett meg. Saját honlapján naplót vezet, így kalandos útját angolul is nyomon követhetjük.

Forrás: on-the-pla.net

Yoshihiro egy német, Riese und Müller gyártmányú kerékpárral rótta a kilométereket. A BD-1-es jelzésű, ezüstszínű Birdy egy kiskerekű, összecsukható modell. A japán utazó elsősorban nem is az anyagi veszteség miatt szeretné mindenáron előkeríteni a biciklit: az elmúlt öt évben rengeteg élményt szerzett a nyeregben, így érzelmi okok miatt lenne nagyon fontos, hogy megtalálja.

Forrás: kerekagy.blog.hu

A japán fiú a message@on-the-pla.net e-mailcímre várja azoknak a jelentkezését, akik látták a kerékpárt, vagy bármilyen, hasznosítható információval rendelkeznek róla.

Tényleg öregszem, vagy mi a fene van?! Oké, hogy nem kellemes átmenni a felgyűrt aszfalton, de a legutolsó időkben mindegyikbe belesajdul a derekam – ilyesmiken morfondíroztam. Aztán amikor a motort kellett felhúzni a középállványra, megállapítottam, hogy tényleg itt a vég, elment minden erőm. De pár napig nem fogtam gyanút.

Aztán észrevettem, hogy az oldaltámasszal valamiért fel akar borulni a motor. Pedig szinte tökéletesen vízszintes helyen állok. Francba, elgörbült az oldaltámasz?! Egyszerre ennyi baj, az gáz.

Már épp ott hagytam volna a motort, amikor jól hallható szörcsenéssel egy picit megemelkedett a feneke. Mi a franc? Tényleg, ül a segge. Még egy szörcs! Meg még egy. Na, nagyjából már jól áll. Nézzük csak, mi van, ha ráülök...megint lent marad. Aztazeget! Ennek beállt valamelyik hátsó telója. Még bementem vele az irodába, úgy tűnt, nem a derekam krepált be végleg, hanem a motor hátsó rugózása szűnt meg teljesen. És furán is fordult.