Egy paraguayi rádióadó stúdiójában kuksolva viccesnek tűnhet, ahogy emberek eltaknyolnak a motorjaikkal, de igazából nem az. Kicsit sem. Tudom, változtatni nem tudnak rajta, segíteni sem sokat, de telipofával röhögni ennyi ember kínján...
A sínek közel párhuzamosan futnak az úttal, az eső csúszóssá tette őket, ezért a kevésbé gyakorlott vagy figyelmetlen motorosok könnyen hanyatt dobják magukat, amikor megvezeti a kereket a sín. Akár rendes ruhában esik valaki, akár rövid szoknyából kivillanó térdét szántja fel az aszfalton, fáj az ilyesmi, és a motornak sem jó. Igazi tahó dolog, ha valaki visongva, a térdét csapkodva röhög, vonyít, levegőért kapkodva nyerít. Igazából mindegyik, amelyik az ablak mögül röhögött, megérdemelne egy nekifutásból seggberúgást, szigorúan nevelő célzattal.
Számunkra csak egy tanulság van: vigyázni a sínekkel, minél nagyobb szögben keresztezni őket.
