Valahogy olyan speciális habitusú ember vagyok, hogy sosem értettem az állandó erőfitogtatást, pöcsméregetést. És azt sem, hogy a videomegosztók miért csak ezekkel vannak tele: gumiégetés, kipufogóbörrögtetés, gyorsulás. Nem kedvelem ezeket a műfajokat és a technika gyilkolását sem.

Ráadásul nem értem, miért bohóckodik valaki teljes esélytelenségből. Bármilyen motor van is az E 34-es BMW-ben - és ez a példány meg is mutatja, hogy nem túl komoly -, semmi esélye az R6-os Yamaha ellen. Legalábbis papírforma szerint.

Az élet szerencsére apró csodát művelt, hogy legyen min röhögnünk legyen miről beszélnünk.

Mire elkezdtem volna írni a posztot, Göbölyös doktor már nyomta is a verdiktet a szerkesztőségi levlistára:

Pont annyira amatőr, mint a legtöbb bukásos videónál, látszik, hogy semmi köze a motor használatához.
Eleve a rajtot úgy várjuk, hogy majdnem fog a kuplung, és azért érezzük, hogy fokozatban van. Ez meg üresben, fülén csorgó adrenalinnal vár, majd amikor rájön, hogy üresben van, benyomja egyesbe és hanyattesik, mert a kuplungot nem tudja kezelni. Mondjuk motorral nagyot startolni tényleg nehéz, engem is nyomott már le Impreza STI kb 60-80 km/h-ig, mert becsuktam kicsit a gázt egykerekezés miatt.

Sosem tudjuk meg, hogy a nagy halálosiram-izgalomban elfelejtette-e egyesbe tenni, vagy csak ennyire béna. De az eredmény priceless. A csaj szépet ugrik!

A motorépítésben is vannak trendek: konkrétan Magyarországon a kilencvenes évek elején-közepén mindenki choppert épített japán sor négyesekből (megjegyzem, akadt jó pár fantasztikus darab), aztán jött a streetfighter-mánia, ma pedig az egész világ cafe racert épít, akár azon az áron, hogy gyárilag, hivatalosan szétkúrnak egy Yamaha XJR 1300-at, ami biztos marha szép lett, de azért nekem ökölbe szorul a gyomrom.

A Totalcar Parkoló Parádé, túlzás nélkül állíthatom, tökéletesen illik a sikeres rendezvényeink (pályanapok, autósmozik, belsőség találkozók) sorába. Nem azért, mert mi olyan ügyesek vagyunk, hanem mert Ti, olvasók eljöttök, és zseniális eseménnyé teszitek. Jó arcok, jó járgányok, jó hangulat. Kötöttségek, kötelezettségek nélkül. Nincs muszáj-program, nincs kizáró ok. Olyan autóval, motorral jöhettek, amilyennel csak jólesik, nem kell, hogy régi vagy új, átépített vagy gyári eredeti legyen. Nagyon sokan voltak az első két Parkoló Parádén a Hungexpo parkolójában, de most szombaton mindent felülmúlt a résztvevők száma, és végre (talán a felhívásunknak is köszönhetően) jó sok motoros is eljött. Ezúton is köszönöm nektek, hogy ott voltatok!

Sok szót nem vesztegetnék arra, hogy leírjam, miről maradtak le, akik nem jöttek el, a képek magukért beszélnek. A korábbi Parkoló Parádékról itt és itt találhattok fotókat, a mostaniról is van összefoglaló a belsőségen, én itt kimondottan a motorokra koncentrálnék. A fotók sajnos nem adják vissza tökéletesen az esemény hangulatát, de higgyétek el, nem nagyon kívánhat az autó-/motorbuzi ember magának kellemesebb szombat délutáni elfoglaltságot.

Ez lenne a jövő? A zsaruk kiszúrnak egy száguldó motorost, követni kezdik, de semmi szirénazaj, fülből csöpögő adrenalin, még egy kis csattanás sem. Csak egy letartóztatás.

Üdv a huszonegyedik században. A fakabátok fent repkednek az égen, sasolnak, észreveszik, hogy egy motoros cikázik a sávok között, egykerekezik, bőven a sebességhatár felett repeszt. Az egészet felveszik a csúcstechnikás, giro-stabilizált kamerájukkal, egészen hazáig kísérik a levegőből. Rádión leszólnak a földi egységeknek, akik a megadott címen becsöngetnek és letartóztatják a fickót. Ennyi.Illetve még meghallgatják Corey McDonnah magyarázatát: sietett, mert dolga lett volna a mellékhelyiségben. Aztán bilincsben elvezetik.

Sajnos a nagyon pici zsebmotorok miatt nem tudom megmondani, hogy ezek a kölykök ovisok vagy inkább kisiskolások. Egy biztos, ezek már most, a homokozóban vagányabbak, mint mi bármikor leszünk.

Mielőtt valaki elkezdene nyüszíteni, hogy atttyaúúristen, mennyire veszélyes már ez, az is egy állat, aki engedi, hogy a gyereke ilyet csináljon, nézzük csak végig mi történik: három gyerek tetőtől-talpig protektoros bőrruhába öltözve köröz egy teljesen sima pályán. A tempó nem nagyobb, mint amikor a váltós bringának izomból megtapossák a pedálját, viszont gyakorlatilag végig centikre vannak a földtől. Amikkor kereesztbe teszik a motorkát, szinte már fekszenek a földön. Nagyot esni nem tudnak, ha elcsúsznak, a minőségi bőr ancúg karistolódik, nem a térdükről karistolódik le a máz, ráadásul rendes sisak is van rajtuk. Iszonyat menő.