A szerencsétlenül járt motorost Tim Sleethnek hívják, és Ausztráliából jött. Burma, Kambodzsa, India, Indonézia, Irán, Laosz, Malajzia, Nepál, Omán, Tájföld, az Egyesül Arab Emirátusok és Törökország után érkezett Budapestre, ahol tegnap ellopták 2006-os Suzuki DRZ400S típusú motorját. Rendszáma FU077. Ha valaki találkozik a motorral, azt a jogos tulajdonosnak a www.betweenhitherandyon.com.au oldalon, vagy a Facebookon tudja jelezni.

Nem ez az első eset, hogy hazánkban szabadítanak meg egy világutazót járművétől. Korábban is loptak már motort, illetve bicikliklit is világutazótól Budapesten.

Tömeg, konkrét tömeg

Először is köszönjük mindenkinek, hogy eljött, és őszintén sajnáljuk azokat, akiknek nem sikerült kijutnia motorral az ötödik Parkoló Parádéra – sebaj, talán legközelebb. Köszönjük továbbá azt is, hogy nem volt felesleges motorbőgetés, tiltásig forgatás, agyatlan száguldozás, így tényleg mindenki jól érezhette magát.

A Ducati Klub motorjai

Ennyi motorost és ilyen sok és sokféle motort még egyik parádénkon sem láttam, csak kapkodtam a fejemet. Külön öröm volt, hogy komplett klubok illetve motoros társaságok jöttek ki. A ducatisok olyan motorokat hoztak el, hogy könnybe lábadt a szemem, az Ékszakai Motorosok pedig annyian voltak, hogy önmagukban kiadtak egy lájtos motoros találkozót.Csak biztatni tudok minden márkaklubot, baráti társaságot, motoros klubot, legközelebb jöjjenek el ők is, mutassák meg magukat. 

Az Éjszakai Motorosok

Ha minden jól megy, idén még lesz egy Parkoló Parádé, remélem akkor is szép időnk lesz, ha nem is ilyen tökéletes, napsütéses, pólóban kóválygós. Amint biztossá válik az időpont, tudatjuk mindenkivel. Én már alig várom.

Schwarzenegger csinált ikont a Fat Boyból. Lassan 25 éves, de még mindig menő

A képekre kattintva a galériába lehet jutni – aki kint volt keresheti magát vagy a motorját, aki nem tudott eljönni, annak talán egy kis kárpótlás végignézni a gépeket.

Hopp, itt van egy kis néznivaló. Ez volt a Rotax-blokkos Pannonia nemhivatalos premierje

Tegnap este Budapesten, a Szabadság híd budai hídfőjénél ellenőrizték a robogósokat a rendőrök. Két motoros járőrrel találkoztam, akik éppen egy ötvenesként, tehát rendszámtábla nélkül használt Vespa ET4 125-öt nézegettek. Aki azt hiszi, hogy egy ilyen rendőri ellenőrzést könnyű megúszni, ha levakarjuk a robogó hengerűrtartalmára utaló jeleket a burkolatról, az jó ha tudja, hogy amikor odaértem bringával, már ki volt emelve az ülés alatti sisaktartó vödör és a rendőrök elemlámpával keresgélték a számbeütéseket a blokkon, illetve nézegették a gép vázszámát, mivel ebből is kiolvasható a hengerűrtartalom, bizonyos esetekben.

Úgy tűnt, tényleg tudják mit kell keresgélni. Akit kikapnak a sorból, azt hivatalos műszaki vizsgálatra küldhetik a gépével együtt, és ha bebizonyosodik, hogy segédmotorként használt egy amúgy rendszámköteles robogót, vagy motorkerékpárt, rögtön több problémával szembesül. A kérdések, melyekre ilyenkor a hatóságok választ várnak: Miért szerepelnek valótlan adatok a gép adásvételi szerződésében? Miért nincs érvényes kötelező biztosítása (ilyenkor a biztosítást is ötvenesre kötik)? Hol vannak a gép származási papírjai? Van-e jogosítványa a nagyobb kategóriára a vezetőnek? A büntetés akár több mint százezer forint is lehet, plusz okirat-hamisítási ügy, ha igazán nagy pechünk van.

Tíz éve simán elment volna egy sci-fi filmbe, és szinte biztos, hogy aki ezt lerajzolta, nem a klasszikus Vespánál kereste az ihletet.

Persze nem mondom, hogy becsukta a szemét, amikor megjelent a Piaggio MP3, de az igazság az, hogy a Yamaha Tricity futóműve más megoldású és az egész felépítmény sokkal kisebb - főleg keskenyebb - mert itt abszolúte cél volt, hogy a normális robogószélesség megmaradjon.

Mert városi jármű. A koncepció az, hogy aki nem rutinos, nem érzi, nem szereti a két kereket, az is biztonságosnak és stabilnak érezze. Azt már csak én teszem hozzá, hogy aki meg rutinos, nagyon mókásnak fogja tartani.

Az első benyomásom az, hogy nem érezhető, hogy három kerekű, csak az, hogy nagyon stabil és nagyon jól fordul. Nem, nem trike ez, nem áll meg a lábán, ugyanúgy viselkedik, mint egy robogó, de ilyen robogó kétkerekűben nincs.

Van persze hátránya is, a szigorú városi szálfa üléshelyzet, de hát ez egy városi motor.

125 köbcenti, 11 lóerő, kis fogyasztás, teljes értékű műszerfal, szélvédelem, UBS kombifék, ilyesmiket tud. Halványan lassabb, mint egy szokásos 125-ös, de elégnek tűnik.

Lehet egy kerékkel több? Teszt hamarosan.

Ha a világ legkeményebb motorversenyeit akarjuk sorra venni, sokaknak egyértelműen a Man-szigeti TT-viadal jut először eszébe. Azonban nemcsak az utcai motorosok, hanem a krosszosok és endurósok között is vannak olyanok, akik igazán elvetemült helyszíneken teszik kockára életüket évről évre. Az ő versenyük ráadásul itt van a szomszédban: az ausztriai Erzberg Rodeóról van szó.

A résztvevők száma rendszerint ezres nagyságrendű, igaz, köztük sokan heccből indulnak, különféle, a célra teljesen alkalmatlan motorokkal. A profik azonban nagyon is komolyan veszik, mindent megtesznek a győzelemért a szinte függőleges partfalakkal, természetes és mesterséges akadályokkal nehezített pályán. Idén a brit Jonny Walker ért célba elsőként – ő 2012 után másodszor állhatott fel a dobogó legfelső fokára KTM motorjával.

A 2014 nyár eleji futamot pedig most teljes egészében megnézhetjük Walker sisakkamerájának köszönhetően. Elmondva-leírva sokszor szinte elképzelhetetlen, milyen is húsz centivel a szakadék széle mellett egyensúlyozni, átvágni a kiszámíthatatlan mélységű pocsolyákon, roppant sziklákon. Nem tudjuk azt sem átérezni, hogy milyen lehet, amikor a meredek emelkedőn felkaptatva már csak a centikre a képünkbe mászó fotósok akadályoznak a továbbhaladásban.

Egy biztos: ezek a srácok arra a néhány percre-órára nem ismernek félelmet, csak az adrenalin és a győzni akarás hajtja őket. Mi pedig ezzel a videóval kicsivel közelebb kerülhetünk ahhoz a hangulathoz, feszültséghez és küzdelemhez, amit ők átélnek ott az erzbergi bányánál.

Fotók: jonnywalkerracing.co.uk