Józsival a Parkoló Parádén találkoztam. Be is írtam a számát a telefonba mint Zephyr Józsi, hogy később felvegyük a kapcsolatot, mert szép motorokra vadásztam. Az volt a terv, hogy ha érdekes motorokat találok ('80-as, '90-es évek, tudjátok) és megvan a tulaj is, megdumálunk tesztet meg ilyesmit.
Korántsem gyűjtöttem olyan sok számot mint gondolnád, mert nem minden motor érdekes számomra, hadd ne soroljam fel, mi mellett alszom el állva. Meg hát egyszerűen az emberek nem állnak ott a motorjaik mellett, hogy a fő logisztikai problémát se felejtsük ki.
Zephyr Józsival alapvetően az a baj, hogy Somogy megyében lakik, onnan motorozott fel. Szerencsére azonban volt dolgom Pécsen, visszafelé meg arra mentem, hogy megnézzem a Kawasaki Zephyrjét. És nézegethettem volna mást is, mert temérdek érdekesség van még a képben: van egy Suzuki GSX250 sor kettes motorja és három Ford Capri is, de ezek majd legközelebb.
Nem is emlékeztem, hogy ennyire szép ez a Zephyr. Mármint azt tudom, hogy a Zephyr szép, csak nem rémlett, hogy az övé ennyire jó állapotú. Elsőre amerikai kivitelre tippeltem a polírozott felni miatt, de lehet mindegyik ilyen. Az óra pedig kilométerben van, vagyis svájci, de ezt nem az órából tudom, hanem Józsi megmondta, hogy onnan lett behozva. A kipufogóból gondoltam még valami variációra, mert tutira gyári, de van benne egy toldat, ami a svájci szabványos kipufogóhossz-tökölésnek gondoltam; már itthon a 'zinternetet lecsekkolva jöttem rá, hogy mindegyiknek ilyen. Túl ritkán látok Zephyrt sajnos, pedig higgyétek el, jót tennie a budapesti utcaképnek egy halommal.
Ez egy ritka és nagyon szép motor. Konkrétan egy bontóban volt egy eladó pár éve, amit néztem – nem magamnak – de ott a relatíve olcsó árat komoly blokkzörgés kompenzálta, alsó hangos százezres kuplunghiba formájában, ezért ennyi alapon. Az ilyesmivel az a baj, hogy amikor még kiderül ez-az a blokk esetleges széthúzásakor, szaladnak ám a húszezresek, és könnyen vagyunk ott, hogy lehetett volna venni egy hibátlant is.
Gyakran adják az ilyen motorokat rossz motor+javítási költség=kapsz ennyiért jót is matematikai alapon, amiben én nem látok különösebb üzleti lehetőséget, vagy előnyt. Ennek ráadásul a külseje sem éppen ilyen volt, mint Józsié, bár a képen megtévesztően jól néz ki.
Volt aztán ugyanazon a telepen egy másik bizniszmennél egy amerikai piacos – 4:1 kipufogós – papírok nélkül "bontóban van papíros váz" jeligére, amit elfelejtettek előre említeni a hirdetésben meg a telefonban, bár minimális stratégiai érzékemmel tudtam, hogy valami gáz lesz. Az ilyen motorban az a jó, hogy veszel egy kinti papíros vázat, mert magyar nem biztos, hogy lesz, átpakolod a blokkot (hogy ezt hogyan papírozod le, az egy érdekes kérdés, jobbára sehogy), erre kifizetsz a szerelőnek egy kilót, majd egy kilóért forgalomba helyezed ha tudod és hip-hop, máris kétszázezerrel többe van.
Józsi több, mint tíz éve vette a 750-es Zephyrt. Azt mondja, tuti tekerték, mert 13 ezer kilométer volt benne. (Most van 37 ezer.) Nincs tuti megnyugtató válaszom, de van erre egy sztorim, bármennyire is hozzá vagyunk szokva a trógerekhez.
Van Hajdúhadházán egy nepper. Amikor a VT600-at teszteltem, annyira megtetszett, hogy akartam venni egyet. Nála volt a legjobb ár, elmentem hozzá és amikor gúnyolódni kezdtem a 15 ezer km-es megadott futásteljesítményen, azt mondta, nézzem meg előbb a motort.
És amikor megnéztem a kis szemeimmel, kicsit beszartam. A krómok olyanok voltak, mintha most hozták volna a szalonból. A féktárcsát mintha most vettem volna le a polcról újonnan. A hátsó lábtartó tövében levő apró rozsdásodás mutatta egyedül, hogy 1994-es motorról van szó. Két műanyag idom hiányzott, azt feketével színűvel pótolták. Ezen kívül volt egy apró nyomódás a tankon. 6 éve nem volt rajta olasz műszaki, csak állt. A blokk hangját már hagyjuk is, ott elsírtam magam. Végül csak azért nem jött össze, mert az olasz faszkalap eladó hetekig nem küldte a kivonó papírt és nem akartam megvárni a telet. De az eladó többi motorja is gyönyörű volt.
Mindezt azért írtam le, mert vannak még nagyon jó motorok. Leginkább külföldön. Megvette a nyugat-európai, mert simán volt rá pénze, kellett a fíling, nagy divat volt a motorozás a kilencvenes években – de az első egy-két év után nem motorozott mégsem túl sokat, csak állt neki a garázsban. Ez nem az eladom szeretett motoromat magyar gané kategória.
Szóval ne törődjünk a kilométerrel, akkor se ha gyanúsan kevés: az állapotot nézzük meg. Ha egy ilyen motor szép és nem zörög, akkor nem lesz baj.
Nekem megérte ezért a Zephyrért egy kicsit autóznom. Józsi szerint az 1100-es sokkal jobb kidolgozású, de nem látok itt kivetni valót. Nyilván a nagyobb jobb, de annak az ára aztán tényleg horror.
A 750-es sem olcsó ám: sokkal újabb motorokat lehet kapni az árán és tízból tíz ember ennyiért Hornetet, SV 650-et vagy ilyesmit vesz. Mi, ínyencek (vagy hülyék, attól függ, honnan nézzük) meg nem. Nekünk jó a léghűtés és a kétszelepes technika mindörökké, ámen.
Igazi klasszikus. Ez az, ami számomra a(z UJM) motort jelenti: mindig megdobogtatja a szívemet. Simán irigylem érte.
