Van egy múzeum a múzeum mellett, egy félig nyilvános kiállítás, amit csak a beavatottak és meghívottak csodálhatnak meg. Mi is ott tébláboltunk a BMW müncheni épületében, – nem a híres tornyokban, hanem valami régi gyárépületben –, amikor egy kedves úr bájos bajor angolsággal megkérdezte, hogy esetleg a kiállítás érdekel-e minket?
Esetleg, naná, még szép, már rongyoltunk is a lépcsőn felfelé. A BMW Classic hihetetlen csodákat rejt: két és négykerekű járművek gyönyörű válogatása ez. Információs táblák nincsenek, kísérő nélkül csak a márkabuzik boldogulnak – érdemes volt figyelni a szakállas jóemberre.
Akiket az autók érdekelnek, kattintson erre a linkre, és máris a Belsőségen terem – biztos, hogy az igazi rajongóknak is tudunk meglepő dolgokat mutatni. Akit a motorok érdekelnek, essen neki a galériának: hol máshol láthatna vízhűtéses bokszert desmó hemgerfejjel? Igen, a BMW egykor komolyan gondolta, hogy ilyen cuccal odaállhat a Superbike VB-re. A versenymotor kifejlesztése nem lehetett olcsó, de hála az égnek elfogyott a drog, lejöttek a tripről és hagyták ezt a bolondságot; ez így tökéletes, hogy csak egy darab van belőle.
Krosszrobogó, Louis Vuitton bőrözésű C1, dakaros versenymotorok és a kompresszoros veterán csodák jól megférnek egymás mellett. Az elfordított bajor bokszerrel szerelt ős-Victoria mellett ott állt egy igazi Flink is: a slank zöld gép tulajdonképpen a mai BMW-k őse. Messziről V2-esnek néz ki a 148 köbcentis kétütemű, pedig nem: a hátsó henger a magneto.
Sajnos nem voltam felkészülve a hirtelen jött kiállításra, a nadrágba szúrt zsebfényképező ennyit bírt – akit érdekelnek a gépek látogasson el a gyári múzeumba. Ha pont ezeket nem is láthatja, hasonló csemegék bőven vannak: az 1916-ban alapított vállalat tud mutatni ezt-azt.
