Tíz éve, 2000. július 2-án halt William Joseph "Joey" Dunlop, az utak királya. Sokan máig az egyik legnagyszerűbb motorversenyzőnek tartják – sportsikereit, kitartását és kedves, karitatív személyiségét nehéz feledni.
Szíve a közúti versenyekhez húzta. Az Isle of Man TT, a TT Formula 1, az Ulster GP és a North West 200 száguldása után egy ártatlannak ígérkező észt utcai futamon érte a halál Tallinban: 125-ösével kirepült és életét vesztette. Halála, mint minden versenyzőé, bármikor bekövetkezhetett volna, ennek ellenére milliókat döbbentett meg a hír, hogy a vizes aszfalton elvesztette uralmát a nyolcadliteres fölött, majd fatörzsnek csapódott.
Temetésén tízezrek jelentek meg – apolitikus és humánus hozzáállása miatt egyaránt nagyra tartották a protestáns és a katolikus csoportok is. A motorozás mellett feladatának érezte mások segítségét, beteg gyerekeket és háborús árvákat támogatott. Temetését élőben közvetítette a televízió, milliók búcsúztatták.
A sors fintora, hogy testvére, Robert is utcai verseny közben halt meg nyolc évvel később – gondoljunk rájuk, mielőtt túl nagy gázt adunk.