Mifelénk máshogy néznek a szocialista országokban gyártott motorokra. Jók voltak, szépek voltak, de ott a múlt idő jele: a világ megváltozott, dédelgessék csak őket a veteránosok. Igaz, itt a rendszerváltás után szükségből mindent átépítettek, háztáji barkáccsal próbálták lemásolni az elérhetetlen amerikai rémálmokat. Azóta eltelt néhány év, már nem sikk flexszel keringeni egy magyar vagy cseszkó rozsdahalom körül.

Azoknak, akik nem a vasfüggönyön innen éltek, nem jelent Zs-kategóriát egy Jawa átépítése: Philip a hollandiai Dark Star Customtól ugyanolyan lelkesen állt neki a cége udvarán rohadó Californian és 354-es alkatrészek válogatásának, mintha egy nemesnek tekintett négyütemű V2-est tervezne.

A hátsó váznyúlványt azonnal levágták, hogy a dupla teleszkópos lengőkar helyett egy atombiztos merev váz szülessen. Az első futómű maradt a Týnec nad Sázavouban megtervezett hidraulikus csillapítású teleszkóp, a 16 hüvelykes kerekeket sem bántotta: az ötvenes évek stílusához tökéletesek a gyáriak: a Jawa részletmegoldásai akkor még a legszebbek között voltak.

A tartály helyett egy vékonyabbat keresett a műhely lomjai között, és azt a váz felső csövére rögzítette, így a motor magasabb lett, de cserébe rövidebbnek is mutatja magát. A kormány sem gyári: helyette egy igazi, bobberes kapaszkodót szerelt fel. A tiszta ívét nem is csúfítja semmi: csak első fék és gázmarkolat van, nincsenek műszerek. Szükség sincs rájuk, a százharmincas végsebességen nem sok saccolgatni való van, a benzin szintjét pedig a tank oldalára szerelt külső kémlelőcső mutatja.

A kormányról lekerült kuplungkar óriási rúddá nőtt a Jawa Tracker bal oldalán – nem kell félni az öngyilkos megoldástól, a csehek félautomata tengelykapcsolója miatt csak az egyes fokozatba húzáskor kell megmozgatni – maradhat mindkét kéz a kormányon. A benzin rézcsövön csurog a gyári kupakkal takart Jikov karburátorhoz; spirállá tekerve biztos, hogy a kéthengeres keltette gyengécske rezgések képtelenek elroppantani.

Korabeli szakújságírók szerint a 350/354 blokkja volt az egyik legszebb, ezen nem változtat az sem, hogy az oldalra húzott kipufogókönyökök új karaktert kölcsönöznek a gépnek. Az 1931-es Jawa 500 OHC-t idézi a halfarkas kipufogó, a kettő az egybe rendszer sosem volt divat a cseheknél, de a kis old school építésre tökéletesen illik.

Első sárvédő nincs, a Duct Tape-et minden customos zsebben hordja. A tarajos hátsó sárvédő sem Jawáról származik, de külső tartórudaival és réz pillangócsavarjaival gyönyörűen zárja le a 350 Tracker hátsóját. Az arasznyi rugókra szerelt, steppelt varrású nyereg minimális kényelmet ad csak – az alig két tucat lóerős kusztomka nem a világjárásról szól. Az egyetlenegy részlet, ami utalhat az átépítés korára, a láncfeszítőnek beépített gördeszkakerék. Ezen kívül minden egyes elem, az összes ecsetvonás hozza a stílus kötelező megoldásait.

A Dark Star Custom a tavalyi Big Twin Bike Show-n mutatta be ezt a munkáját. Egy holland motorépítő kellett ahhoz, hogy a nemzetközi custom szcéna rácsodálkozzon az egykori csehszlovák mindenesre. Az amerikai motorok hegemóniáját megtörni látszanak a szaporodó brit-twinek és a régi japán motorok– ezek mellé egyre gyakrabban sorakoznak fel a kelet-európai márkák.

Szakál Pannóniát, Philip Jawát épített át: vannak még olyanok, akik a motorépítésben nem a pénzt és a tartozék-katalógusok lapozgatását látják irányadónak. Ideje körülnézni idehaza – amit a veteránosok büzlögetve otthagytak, tökéletes lehet egy épített motorhoz. A Jawa 350 Tracker kétkerekű bizonyítéka annak, hogy nálunk is érdemes körbenézni a tyúkólak tövében oxidálódó vasdarabok között.