Brad O’Neal tizenkét éves korában kezdett arról álmodozni, hogy motorral visz véghez egy bázisugrást. Tisztában volt vele, hogy nem ő lenne az első motoros, aki ejtőernyővel a hátán ugrat bele egy szakadékba, ezért vitt egy csavart a történetbe: sík területen, mindössze egy rámpa segítségével kivitelezte az ugrást.
Gyakorlásként persze egy szakadékban is kipróbálta magát, azonban sokkal nagyobb kihívást látott abban, hogy egyetlen meredek rámpa segítségével érje el azt a magasságot és sebességet, amelynél már kinyílik az ernyő, és biztonságos lesz a földet érés. Az ugrás alapos felkészülést és tervezést igényelt, a sikert pedig nagy ováció kísérte, egyszerre feltörtek az érzelmek Bradből. Ilyen az, ha valaki valóra váltja saját, nem szokványos gyermekkori álmát.