Mire jó egy harmincöt éves, roncs enduró? Hát, rendbe lehet hozni, akkor hobbizásra, vintage futamokra még megfelel, igaz, mifelénk nem rendeznek olyanokat. A másik lehetőség, hogy át kell építeni – igaz, mifelénk semmire sem becsülik a kétüteműeket.
Az elmúlt két évtizedben nem egy custom készült, amelynek ilyen-olyan szoci gép volt az alapja. Sajnos a legtöbb esetben a befektetett munka ellenére inkább kínosak lettek, mint vonzóak – nem kéne kis, kompakt blokkokkal erőltetni az amerikai Harley-dizájnt.
Lehet bezzegelni, mert a japánok még erre a vonalra is hibátlanul ráéreztek: a Gravel Crew Yamahája 2011 egyik legötletesebb épített gépe: az egykor ultramodernnek számító terepes retró döggé érett.
A DT250 vázának egy részét meghagyták, de a bölcső első és felső csöve új. Belepiszkáltak a lengővillába is – tulajdonképpen 30 centi híján teljesen új vázat hegesztettek. Az eredetileg felhúzott kipufogót lent vezették el, ezzel optikailag tovább laposítva a gépet.
A bütykös gumi helyett régies Excelsior abroncsot szereltek fel. A kerekeket az eredeti DT dobfékei lassítják, míg a gyönyörű ívben lejtő tartály és ülés egyedi. Az első villa is rövidített, ennek ellenére a hasmagasságot sikerült úgy belőniük, hogy akár egy útpadkán is gond nélkül le lehet motorozni.
A Gravel Crew gépén a hangsúly nem a Yamaha szíven van: kellő fantáziával ilyen letisztult gépet Jawából, Pannoniából vagy MZ-ből is lehetne készíteni – kár, hogy erre kicsi az esély, a veteránosokon kívül a régi szoci motorokat nálunk már senki sem becsüli.