Ilyenkor, karácsony körül megtelik az internet fenyő szállítós fotókkal. Az egyik kabrióban, a másik veterán Porsche tetejére gumipókozva, aztán meg van, aki a nyitható tetejű, gombkerekű Bianchijában állítva viszi haza a fát. Na, de motoron? Nem szokás, nem emlékszem ilyen fotóra. Pedig milyen jól mutatna. Hopp, kihíváás, kihívááás!
Összekötözött fát tenni a motorra gyíkarc dolog, abban nincs semmi kunszt. Na, de egy feldíszített darabbal robogni fel és alá, az már igen. Az már kellőképpen ostoba ötlet, meg kell csinálni, nem is kérdés. Kell egy műfenyő, mert az könnyű, aztán díszek, meg boa. És lametta, lametta feltétlenül kell, abból csodás kormányhínárt eszkábálok. December 22-én egy nem túl nagy de nem is túl kicsi műfenyőt venni nem is olyan könnyű, pont ezt a méretet viszi mindenki. Volt viszonylag kicsi, meg viszonylag nagy. A kisebbik jó is lett volna, de olyan göthös volt, hogy rögtön kettőt vettem, összefogtam őket gyorskötözővel, hogy dúsabb legyen a lomb.
Az így jelentőségteljesebbé vált fát két spaniferrel atombiztosan rögzítettem a nyugdíjas rendőrmotor rádiódoboz-tartójára A díszeket, meg a boákat pillanatok alatt feltettem, még azt is megoldottam, hogy egy gömb se eshessen le. Jó, a díszeknél volt kis közelharc, barátnőm többet leszedetett és átrakatott, mert szerinte én dilettáns módjára aggattam fel a gömböket. Merek én vitatkozni egy feketöves karifadíszítővel?
Már csak a lamettákat kellett egy-egy gyorskötözővel a markolatokhoz fogni, és kész is volt a mű. Kicsit féltem, hogy mit fogok elhagyni az installációból, de az egész napos motorozás után (ajándékokat és árut is így mentem beszerezni) sehol nem látok hiányt. Csak a kormányvégi lamettákból szakadt le pár szál. Igaz, ezek meg is vicceltek, de csak kicsit. Ugye önök is sejtik, miért három hengerezett lámpánál állva a motor. A szélben lebegő fémhínárok a bal szélső hengernél hozzáértek a gyertyapipához, meg a blokkhoz, és itt áthúzott szikra. Azt azért kibírtam röhögés nélkül, amikor nem a blokk és a pipa között testelt, hanem a bőrkesztyűmön is átütve, a tenyeremet csípte meg a szikra.
Annyira megtetszett az installáció, hogy 24-én is így megyek be a boltba, mert valakinek az utolsó pillanatban ajándékra vadászóknak is segédkezet kell nyújtani. De aztán este az igazi fa alatt jön az ajándékbontás.
Természetesen az egészet csak azért csináltam, hogy ezzel a poszttal kívánjak az összes kollégám nevében minden kedves Totalbike olvasónknak boldog karácsonyt! Meg hát ja, a hülyéskedés miatt is, mert az is fontos.