Simson. Imádtam


Az Ecserin vettem kilencezerért, róla szól a poszt. Akkor a Mobil boltban egy vagyonba került a 40 km/h-t tudó S51N újonnan, de kinn, az M5-ös tövénél levő Nagykőrösi úti zűrzavarban is 15 ezerért mérték őket használtan, egy Simsonnak nem volt akkoriban értékvesztése. Gondolhatják, az enyém távol volt a tökéletestől.

s51N-2
Akár a Mobil bolt kirakata is lehetne

Miért is írok róla? A Dívány közzétette a Jófogás internetes hirdetési portál tavalyi legnépszerűbb keresőszavainak listáját, és kiderült: 2013-ban a Simson szót ütötték be a legtöbben az ablakba. Nahát, nahát.

Persze, az ilyen kihegyezett érdeklődésnek mindig oka van, jelen esetben a Trabant-szindrómáról beszélhetünk. A szoci múlt egykor utált és lenézett jelképe mára nosztalgiát kiváltó objektummá érett – a Trabinál hamarább, a Simsonnál később jött a hullám. Ám az a hálátlan, rendszerváltó banda elbontotta a derékhadat mindkettőből. Két-három éve, bennfentes körökben regéket meséltek Simsonok hátán való mesés meggazdagodásokról, a hatvanezerért vett, nagypapa-állapotú bilikék S51N-ről, ami két országgal odébb egymilliót hozott az élelmes seftesnek.

trabant
Trabant, ami ma már kult

Ez akár igaz is lehetett két éve. De minden efféle, hirtelen vágyottá vált, elveszettnek hitt, ám korábban nagy példányszámban készült jármű esetében van egy ciklusa az árak változásának. Az igaz, hogy rettentően felszökik az áruk, amikor tömegek gyomrába markol bele a görcsös nosztalgia egy hirtelen felismerés, filmszerep, vagy valami mém előterjedése miatt. Aztán a nagy kaszálás ígérete gyorsan előcsalogatja az addig értéktelennek hitt, zsírpapírba csomagolt többi, hasonló járművet, és pár év alatt kiderül, hogy nem is maradt belőlük olyan kevés. A nosztalgiázók és a gyűjtők idővel jóllaknak, az árak pedig megint elindulnak lefelé, mert ismét egyszerű hobbijárművekké válnak.

A bácsi-1200-as Zsiga, megvan mindenkinek? Tíz-tizenkét éve 100 ezer környékén megvehető volt az ilyen, négy-öt éve viszont voltak, akik 8-900 ezerért hirdették, mondván, nincs már ilyen. Aztán most, némi ügyességgel már 5-600 körül megint megvehető a csitti-fitti kereklámpás. Hacsak nem valami extrém korai, extrém jó állapotú autóról van szó – az olyan más lapra tartozik.

trabant 601
Időstől jó Trabit venni. Azért ezt elfogadnám

Nos, valami hasonló történt a Simsonokkal is. Egy időre keresett cikké vált a klasszikus S50/S51-es, de a magyarok és a lengyelek gyorsan felismerték az üzleti lehetőséget és gyorsan befoltozták a volt NDK testén éktelenkedő Simson-hiátusokat. Ma már nincs Magyarországon hatvanezerét megvehető nagypapa-Simson (legfeljebb ismeretségi körön belük, kis helyeken, de publikus hirdetési orgánumokban biztosan), mert az árukat felverték a nepperek, az ilyet manapság 100-150 ezer között mérik, néha még sokkal drágábban. Viszont már odakint sincs meg az a tomboló kereslet a 3000 eurós csodákra.

Persze, hirdetnek még 4000 euróért Simsont (jellemző, hogy az a hirdető lengyel) Németországban, de a szakmát ismerők szerint annyiért már nem eladhatók, de még a feléért sem. A Simson-aranybánya nagyjából bezárt – de sokan még most is próbálkoznak, ez az oka az őrült keresésnek a Jófogáson. Szuper-eredeti endurók, esetleg csillagokba tuningolt példányok még kelletik magukat a 2000-2900 eurós sávban, de a hype lecsengett. Ha valahol, hát a Krankenfahrstuhlok vonalán lehet még kapargatni ezt a Simson-vonalat, nem egyet láttam ilyenből 4000 euró fölött. Hogy mi az a Krankenfahrstuhl? Motoros kerekesszék – biztosan láttak már olyat…

SIMSON S51 Tuning LT85
Lehet még próbálkozni drága Simsonnal, de ez a realitás

Az én fejemben azonban a Dívány cikke elindított valamit. Eszembe jutott az ecseris saját Szinyóm, amit 1985 végén vettem, és nem tagadom, ma is nosztalgiát érzek iránta. Lehet, hogy csak azért, mert az volt az első megbízhatóan működő motoros járművem, lehet, hogy csak azért, mert nagyon fiatal voltam, márpedig 47 évesen az ember már szeret a nagyon fiatal korára gondolni, de mindenképpen örömmel tölt el, ha látok egyet a forgalomban.

Azért vettem épp az Ecserin, mert akkor még nem volt Aprónet, Vatera, Használtautó, Jófogás és Képesmotorok, a Hirdetés újság a Holdban volt, ha jól emlékszem, még Expressz sem létezett, legfeljebb valami szamizdat-formában. Aki akkor járművet akart venni, átböngészhette az Autó-Motor hónapokkal elmaradt keres-kínál rovatát, esetleg az aznapi Népszabadságot, amiben jóval nagyobb volt ugyan a hirdetési rovat, mint ma, de jó, ha egy-két Simson akadt benne. Az autóra szomjazóknak ilyenkor legjobb volt a szabadpiacra látogatniuk, a Dobira, a Hungexpo mellé, de motorokhoz nem volt ilyen piac. Azaz talán mégis: az Ecseri.

dobi1
Dobi István út, 1986-87 táján

Azt tudtam korábbról, hogy az Ecserin, ott lakó árustól nem vesz az ember semmit, mert ugyanazt mérik, ám kissé kiglancolva, mint ami a hátsó sorok zsibis boltjaiban, illetve a piac mellett az utcán ácsorgó magánárusoktól is megvehető fele áron.

1 Ecseri
Ecseri

Akkorra túl voltam egy borzalmas és gyűlöletes Verhovinán. Egy londiner által pókeren nyert, általam megvett, majd pár hónappal később az által a rendőr által, akitől ellopták, visszavett Romet Pony-n is. Illetve egy két éve a Széna téren ledobott, rommá törött, és egy februári éjjelen, Tibi barátommal a Budakeszi út tetejére hóesésben hazatolt, majd nagyjából kijavított Jawa Mustangon szintén. Valamennyi a járműgyártás szégyene volt, talán csak a Romet iránt vannak pozitív érzelmeim, mert az a maga brutális silányságában legalább mindig indult, világított, ment.

img952
Ez az egyetlen kép, ami a Verhovinámról maradt. De legalább valóban 1985 nyár végi

De a Simson… Az olyasfajta beérésnek tűnt egy tizenhét éves, sok romot látott, pénztelen kölök számára, mint ha ma valakinek Lexus LS-e van. A Simsonnak igazi, olajos, hosszan rugózó teleszkópja volt elöl, finoman purrogó motorja, vajpuha váltója, olyan fékje, amivel meg is lehetett állni, a lámpájából pedig igazi fény jött, nem halványsárga matricafolt, ami csak a legvaksötétebb éjszakában látszott. Egyik-másiknak még az indexe is működött, bár nem sok olyat láttam, mert ahhoz kellett akku, márpedig arra senkinek se volt pénze az olyan flótások között, akiket akkor ismertem.

És azok a Simsonok mentek, még a tákoltak is, pedig a vázhegesztős, kipufogószétfurkálós, ülésátalakítós, fúvókadörzsárazós divat akkoriban legalább úgy tombolt, mint manapság. Ha nem jobban.

jawa-mustang
Hasonló volt a Mustangunk

Végül egy 1985 végi hétvégén, zsírosra gyűrögetett kis 9000 forintommal az Ecserin landoltam (nekem, budai kölyöknek olyan volt az, mintha egy másik országba tettem volna túrát), és bevetettem magam a gyanús, villogó szemű vademberek közé, készen arra, hogy élve megesznek. Előtte már kétszer jártam ott, felmérni a piacot, azt hittem, elég lesz az a pénz. Igen ám, de valamiért azon a szombaton 12 ezer alá senki nem volt hajlandó menni az utcai árusok közül.

Csak összehasonlításképpen: a Verhovinámat két darab 600 forintos romból építettem össze. A tűrhető állapotú Rometemet 1500-ért vettem. A Jawa Mustangot 1800 forintból tettük rendbe, pedig volt baja. Tibi barátom 3500 forintért vett egy játszós (értsd, papír nélküli), 125-ös MZ Trophyt. Az ő haverja, a Fakéz pedig 6000-ért spájzolt be egy forgalmis, egészen szép, eredeti, narancssárga Pannónia P12-est, aminek csak annyi baja volt, hogy hiányzott a váltójából a kettes és lejárt a műszakija. 9000 forint tehát sok pénz volt akkor, a Simson drága motor volt.

p12
Ilyet akkor a Simsonnak kevesebb mint a feléért lehetett venni

A keresést feladva, szinte csak véletlenül fordultam be a profi eladók elé. Olyannak láttam azokat az elöl üvegezett pléhbódékat, ablakaik mögött nyugati és elképzelhetetlenül régi motorokkal, mintha csak márványpadlós autószalonok lennének. Azok az árusok, legalábbis nekem úgy tűnt, szinte sose adtak el semmit, és amikor valakivel nagy ritkán mégis megegyeztek, olyan köteg Adykat (500 forintos) húztak elő a zsebükből, amilyet én még sose láttam.

Roltex
Röltex, a régi sláger

Közös jellemzőjük volt a mérhetetlenül unott, flegma arc, és ha megszólította őket a magamfia, a válaszuk doktori disszertáció volt a földbe alázásból. Ne feledjük, a Corso cipőboltok és Röltex áruházak korszakát éltük, akkoriban minden vásárlás felért egy véresre vesszőzéssel. De meg kell hagyni, egy ruházati bolt eladógárdájának csikorgó vevőgyűlöletéhez képest az Ecseri halálosan unott maszekjai szinte simogattak. De azért rettegtem tőlük.

Istenuccse, megpróbáltam. Tudtam, hogy keveset szabad csak bemondani nekik, mert úgy alkudnak, hogy mire előveszed a pénzed, már hiányzik is a csomóból két ötszázas. „Bocsánat, khm, jó napot, khm…” – szólítottam meg az egyik Buddhát, talán maga Pintér Gyula bá volt ő, az Ecseri piac Zeusza.

„Hm…?” – mordult a hegy. Mivel a száz Hertznél mélyebb hangok irányát az ember nem tudja betájolni, csak onnan tudtam, hogy ő lehetett, hogy a fogvájó átlibbent a szája egyik sarkából a másikba. A szemét nem nyitotta ki, szépen sütött a nap, legalábbis azon a folton, ahol az ő feje pihent.

„Szóvalhát, izé, én egy Simsont jöttem venni ma, hátizé, nem tudom…” – folytattam, és nem tudtam palástolni a remegést a hangomban. Ki tudja, a végén még felébred ez a szörny és megesz.

„Mennyidvanöcsi?” – böffent újabbat a Vezúv, de a szemhéja meg se rezzent, hiszen az ember nem hagy szívesen kihasználatlanul egy kis februári napfényt.

„Ő, izé, nyolcez…, hm, nyolcezerötszázam, tudom kevés, de, hát…” – vinnyogtam én, az árnyékban szürkéllő aljnövényzet.

„Felejtsd el. Annyiért nincs, nem is lesz” – morgott, s a nagy test szinte dorombolt a napfényben.

„Hát, jó, én csak úgy gondoltam, hogy megkérdezem” – suttogtam halkan, nehogy megzavarjam a hegyet a pihenésben. Sajnos a kelleténél kicsit hangosabban csosszanhattam hátra, mert kinyitotta a fél szemét, ezzel megpillantva rémült ábrázatomat. „Szerintem kilencér’ találsz egyet öcsi, hátul a soron” – tette hozzá, a körülményekhez képest óriási segítőkészségről téve tanúbizonyságot. Akkor nem tudtam, hogy szinte az egész piac hátsó része (ahol a motorokat árulták) az övé.

romet
Nem az én akkori Rometem (az bordó volt és szögletes lámpás), hanem egy évtizeddel később a feleségemé

És tényleg, egy, a körülményekhez képest egészen emberszabású árus előhúzott nekem a tömören összezsúfolt motorfal mögül, leghátulról egy piros Simsont, kinyitotta a benzincsapot, kicsit arktikázgatta, rugdalta, bepöccent. Még alapjárata is akadt. Nem pont olyan volt, mint amire gondoltam, mert valami egészen furcsa tank feszített rajta, kicsit mint az MZ-ké, de Simson volt a gép, látszott. Kilencért ajándéknak tűnt.

Hazavittem, s amikor este a nővéremékhez mentünk látogatóba, megmondtam anyámnak, hogy nem kell nekem a hátsó ülés a családi kocsiban, hiszen van végre saját, igazán világító, menő és megálló luxusjárművem, én majd azzal követem őket. Nem tudtak lebeszélni róla, legszívesebben felvittem volna a Simsont a szobámba, hogy azzal aludjak. Február volt, mint említettem, és az eső is ömlött. Mit tudtam én arról, milyen hamar elázik az ember motoron – a korábbi gépeim be se indultak, ha nedves volt az idő…

A Budakeszi út aljában, a Szép Ilona remíz sínjei után esett szét először a kipufogó. „Zsoltikám, biztos nem akarsz átülni apád autójába? Már csurom víz vagy…” – kérdezte anyám fölöttem állva a türkizzöld, bambusznyelű esernyőjével, miközben apám csendben az autóban cigizett. A pillanat tört része alatt megvilágosodtam: tuningolás címen annyit levágtak a könyökcsőből, hogy az alig két centit nyúlt be a dobba, így reménytelennek tűnt, hogy egyben maradjon. Összeütögettem, s megkettőzött akarattal válaszoltam – „nem, csak apró hiba volt, kár aggódnod”.

Még háromszor esett le a Budafoki útig a kipufogó, de a szüleim voltak olyan figyelmesek, hogy már fel se ajánlották az autót, csak megvárták, amíg újra összeütöm. A nővéreméknél kértem szerszámokat, elgörbítettem a kipufogótartót, jobban összehúztam az egészet, hazáig már bírta, nekem csak a megfagyás maradt feladatként.

s50B
Pont ilyen volt az én S50B-m, csak a fényszóróját cserélték ki modernebb, lapos hátúra

A kellemetlen nyitás ellenére hamar összenőttünk a Simsonnal. Kinyomoztam, hogy nekem egy régi blokkos S50-esem van, ráadásul a nagy változat, a kétszemélyes, a „magastankos”, amiben gyárilag nem volt fojtás, ezért tudta a 60-at és rendszámmal árulták. Ettől még jobban szerettem, igaz, valaki arról is felvilágosított, hogy 1974 táji lehet, tehát a nagyon koraiak közül való. Mit bántam én... A leömlő és a kipufogódob csatlakozó részébe fúrtam egy-egy lyukat két oldalról, betettem egy-egy szöget, hogy szét ne tudjanak csúszni, ráhúztam az egészre a bilincset, onnantól nem esett szét többé. Átkötöttem az elektromos rendszert is, mert kulcs nélkül kaptam a gépet, és csavarhúzóval lehetett csak kapcsolni a gyújtását.

Az egész gyújtáskapcsolót kikötöttem, majd ki is dobtam, így több hely maradt a bal oldali szerszámos dobozban. Oda bepakoltam vagy öt tartalék gyertyát, mert azt észrevettem, hogy nedves időben ez a motor se szeret annyira beindulni.

A béke hónapjai következtek, rommá használtam a Simsont, soha nem éreztem még akkora szabadságot. Az addigi motorjaimmal az is nagy szó volt, ha kétkerületnyit eljutottam, és akkor is minden túrán szerelni kellett valamit. De a Simson elvitt Budapest távoli tájaira, sőt, vidékre is. Úgy ugrottam át Oláh Pityuhoz Kispestre, a fagyishoz, Szentendrére, Diczházi Atti barátomhoz Budaörsre, mintha csak a sarki közértbe indultam volna, hihetetlen. Az első használható jármű varázsa semmihez sem hasonlítható, az ember agyában harminc év távlatából is olyan kép él arról az időszakról, mintha a legmodernebb 3D-plotterrel nyomtatták volna ki, frissen.

01822023
Fabulon-korszak

A motorból jövő csörömpölés persze egyre jobban aggasztott – érdekes, a korábbi mocijaimnál abszolút nem érdekeltek az efféle zajok, annyi volt belőlük. Egy idő után nem bírtam tovább, szétszedtem. Kiderült, a dugattyúcsapszeg perselye kopott. Akkor tanultam meg, hogy az ilyet nem lehet csak úgy kicserélni, mert amikor az új perselyt bepréseled a hajtórúd felső szemébe, azzal rögtön zsugorodik és azzal belül kisebb is lesz az átmérője. Ergo: nem lehet beledugni a csapszeget, helyben kell megmunkálni. Mire rájöttem, hogy méretre kell dörzsárazni… Mire szereztem hozzá való dörzsárat… Ne is kérdezzék.

A csapszeg és –persely cseréje után meglepően csendes lett a Szinyó, pláne pedig azután, hogy vettem egy új könyökcsövet is, hogy ne szögek tartsák össze a rendszert. Akkor már majdnem egy éve használtam a motort, és igazából csak egyszer hagyott ott úgy, hogy nem bírtam továbbmenni: ez a Budakeszi út legalján, a Shell kútnál történt, mert elment a gyújtás. Végigpróbáltam minden tartalék gyertyámat, összevissza állítgattam a megszakítót, végül a negyedére véve a hézagot beindult a motor. Kiderült – az S50-es (a csillaghengerfejes) blokk ugyan masszívabb a későbbinél – a Tábori is azokból építette a versenymotorokat –, de a gyújtása sokkal bizonytalanabb.

A későbbi S51-es szériának ugyanis kisfeszültségű gyújtótekercse lett, amelyből a tank alá szerelt trafó csinált a gyertya számára is emészthető nagyfeszültséget, de az olyanban, mint az enyém volt, a lendkerék alá betömtek egy csillió menetes, helyből nagyfeszkót előállító, apró tekercset. Ami idővel mindig átégett. Amikor ezt megtudtam, rögtön vettem három tekercset, onnantól fogva nem volt többé tartós lerohadás. Mindig volt nálam lendkeréklehúzó, a cserét az út szélén ötperces szintidőre tudtam. Ahelyett, hogy átalakítottam volna S51-esére, én hülye.

b01712058
Fityó a megvétel után két héttel

Amikor 1986 márciusában az első autómat, egy 500-as Fiatot megvettem, nem engedtem el a Simson kezét, pedig szükségem lett volna az árára, nagyon. Valami azt súgta, hiába lett autóm, az egyhamar nem veszi át a motor helyét a használatban. Akkor csak úgy gondoltam, a fenntartási költségek miatt, később rájöttem, hogy a működési biztonság az, ami a Simsonhoz láncol.

Így történt, hogy 1986 nyarán, immár büszke autótulajdonosként (igaz, jogsim nem volt) mégis a Simsonnal indultam Balatonra. A Simson ugyanis működött, a Fiat nem. Egyetlen tekercscserével megúsztam az utat, megcsapott a Toyota Corolla-érzés. Csodás utunk volt Endre barátommal, aki átvette a régi Jawa Mustangot tőlem, majd az apjával együtt a BKV villamosgarázsában szuperül rendbe hozták a blokkját. 65-70-eket vitt a két gép, és ahogy egymás mellett nyomultunk a 7-esen, úgy éreztük magunkat, mint Peter Fonda és Dennis Hopper a Szelíd motorosokból. Naná, hogy egy percig nem vágytam vissza a Jávanyuszira a Simson nyergéből – a hasonló sebesség ellenére ég és föld volt a két motor.

PICT1571
Siófok mellett, lemálházás után

Végig vadkempingeztünk vagy három napot (van, aki emlékszik a „húsz forinttal a zsebben Balcsira”-mozgalomra?), volt nálunk sátor, hálózsák, robogtunk át Siófokon, Földváron, Fenyvesen, reggelire parizeres zsömle, ebédre napozás, vacsorára pirított burgonya a Zöldfában, miénk volt a világ, ember nem lehet annál boldogabb, mint mi voltunk akkor. Két, komoly, szabad férfi, a saját gépeik nyergében – jíííhááááá!

Két hét múlva megint Balatonnak fordítottam a Simson villáját, mert egy barátom megkapta a családi nyaralót a rokonságtól egy hétre, bulizás-hegyek néztek ki, mennem kellett hát. Felmálháztam a Simsont, megint minden méterét élveztem az útnak. Ott, Fonyódon volt olyan is, hogy hárman is utaztunk a közértig a gépen. Hiába, a motorizáció nagy kincsnek számított, légzsák helyett még őrangyalok vigyáztak ránk.

img946
Fonyód, 1986 nyara

Hazafelé beütött a krach. Valahol Zamárdi magasságában borzalmas csörömpölés harsant fel a motorból, azonnal leállítottam. Gyorsan kaptam le a hengerfejet, a dugattyútető mellett tele volt fémporral a henger. Kitöröltem ronggyal, megpróbáltam berúgni, ment megint. Hurrá, irány Budapest, folytassuk!

Ötszáz méter múlva megint a szörnyű fogfúró-hang, hengerfej megint le, ismét egy csomó törmelék, kitöröl, nekivág. Egy kilométer se telt el, az egész megismétlődött. Négy helyett már csak két anyával tettem vissza a fejet, láttam, hogy ennek nem lesz egyhamar vége. Azokban a szünetekben, amikor épp ment a motor, azon rágódtam, hol lehet a hiba, vajon mi az az alkatrész, amit lassanként éppen bedarál a szerkezet.

img199
1986-ban még szoci dominancia volt a parkolóban. Hogy untam ezeket az autókat...

Rájöttem. Amikor dugattyúcsapszeget és -perselyt cseréltem, volt ott két hézagoló alátét, amiket a forgattyúsházba tömött ronggyal sikerült felfognom, ezek a hajtórúd oldalirányú játékát korlátozták, bár más motorban nem láttam még olyat. Összerakáskor, a kínlódásban ezek közül az egyiket kicsit elgörbítettem, de tényleg csak alig. Amennyire lehetett, kiegyengettem, de maradt benne egy kis hullám. Nos, az a szinte semennyi épp elég volt ahhoz, hogy amikor percenként négyezerszer ide-oda görbítette a dugattyú, pár ezer perc alatt eltörjön.

Talán hússzor szedtem szét a hazaúton szegény Simsont, mire kiköpködte az összes fémreszeléket. Onnantól vaj és teflon volt megint a suhanás, persze csak relatíve, mert akadt már ott kellemetlen más zaj is bőven. Aztán egy hónap megint kimaradt, azaz közben Tevan Imi barátommal és az ő Puchjával iktattunk be egy egyhetes Balaton-túrát. Megint indultam volna a nagy tóhoz. A Városmajor utcában, otthontól alig tízpercnyi utazásra mondta a Simson – nyekk. A hátsó kerék leblokkolt, miközben épp nyélgázon téptem a Csaba utcai lámpa felé, hogy átférjek a sárgán. Ráadásul alaposan fel voltam málházva, egyik tartón a hálózsák, másikon a sátor, a nyergen a hátizsák, fenekemben egy türelmetlen Trabi orra – nem volt vidám az a csúszás.

img940
'86 nyarán kétszer voltam Balatonon Simsonnal, egyszer Tevan Imi barátom vitt el a Puchján. Mindig vadkempingeztünk

Nem örültem, amikor a várt csobbanás helyett kiderült: a perzselő Budapesten ragadok, ráadásul vihetek haza minden cókmókot busszal, majd valahogy haza kell még juttatnom a Simsont is. Aminek el se tudtam képzelni, milyen baja lehetett.

Amikor visszamentem a motorért, adtam azért a szerszámkészletnek is egy lehetőséget, hogy bizonyítson. Ott, a Városmajor utca kutyaszaros járdáján leszedtem a hengerfejet. Rosszul hittem a korábbi túrán, hogy az egész hézagoló alátétet kiköpködte a motor mg a Balaton mellett, mert egy nagyobb darab benn maradt, és beszorult a henger és a dugattyú közé. Jó sokáig piszkáltam, mire kijött, majd leszedtem a hengert, kivettem a dugót, kiszedtem a hézagolók maradékait, benzint öntöttem a forgattyúsházba, mágnessel benyúlkáltam a törmelékért. Sok horgászat után elfogyott minden, ami bajt okozhatott, felmértem hát a károkat.

PICT1568
Kedvenc Simsonom 1986 nyarán, háttérben a félkész 500-as Fiatom

A hajtórúd nem lógott vészesen, azaz nem jobban, mint korábban, hiszen már amikor a motort megvettem, akkor is kopott volt a csapágy. A csapszegpersely megúszta, a henger, a gyűrűk is. Csak a dugattyúval volt egy kis bibi – a szoknyája hosszában, két közeli vonal mentén eltört, majdnem az alsó gyűrű magasságáig. Megszoktam, hogy a szentlélek tartja össze a járműveimet, ezért összeraktam úgy, ahogy volt és berúgtam. Végül is, működött, bár tagadhatatlan, hogy újabb hangok vegyültek a Simson akkor már korántsem zajtalan működésébe.

img340
Tata, 1986 szeptember

Így vészelte át a katonaságot (Tatán voltam, jó, ha kéthavonta haza tudtam lógni), majd jött az első egyetemi évem, amikor mindent egyszerre akartam bepótolni: barátnőt, bulizást, Fiat 500-szerelést. Érthető, hogy sok törődést megint csak nem kapott szegény.

Egy alkalommal a Gellért tér szörnyű macskakövén robogva benzinszagra lettem figyelmes. Lenéztem a piros lámpánál, láttam, mi lehet az, nini, ömlik a benzin. A Simson benzincsapját egybefogó pántot ugyanis nem két csavar tartja egyben, hanem csak kis fülekkel pattan fel a helyére. Hogy, hogy nem, az egyik kis fül letört, a pánt féloldalasan lifegett, a benzincsap tekerője (aminek egyben zárja az egész szerkezetet) épp csak hogy ki nem esett. Szerencsére volt nálam spárga, sokszoros nyolcasokkal az egész hóbelevancot körbefűztem, olyan száraz lett, mint a babapopsi Pampersben. Nnna, akkor ezt meg is oldottuk. Mindez valamikor 1988 májusában történhetett, a Simsont akkor bő két éve használtam.

img647
Berkes Tibi a tanszéken. Mindig ezer dolga volt

Addigra elbuktam a félévemet a Gépészkaron, (akinek mond ez valamit: gyak. IV-vel kezdtem az első vizsgaidőszakomat ábrázoló geometriából, a javításhoz meg háromszor(!) egymásután a rettegett Hável Györgyhöz kerültem vizsgázni, na, akkor utáltam meg a Műszaki Egyetemet). Az évismétlésig 88 tavaszát tehát munkával töltöttem az Áramlástan Tanszéken, anyagbeszerző voltam hat órában, havi 3600 forintért.

És fizetéskiegészítésképpen (magam utaltam magamnak), meló után hozzáfértem a gépekhez – a maróhoz, az esztergához, a bovdenes finomköszörűhöz… Akkor tettem rendbe a Fiat 500-asomat (mondjuk inkább úgy, vizsgaképessé), a kéthengeres blokkot pedig először a Simson csomagtartóján szállítottam dr. Polákovics Dessewffy utcai gépműhelyébe, majd magát a motort már a tanszéken raktam össze. Akkoriban jöttem rá – ahol vannak körülmények, ott magam is sok mindent el tudok végezni.

01822156
Történelmi pillanat: hármunk Fiat 500-származéka a Pálos utcában a szobám ablakából. Flesch Pityu barátom csodás 500-asa bal fent, Tevan Imi barátom 500-as Puchja kint az utcán, a saját, kopott 500-asom jobb lent

A Fityót 1988 szeptemberében eladtam, vettem helyette egy Steyr-Puchot, amit – hogy, hogy nem – előbb-utóbb szintén sokat kellett szerelni, mert rejtélyes hibái voltak. Tartottam a kapcsolatot Berkes Tibivel is, akivel együtt dolgoztuk végig a fél évet a tanszéken, és ő még másfél évre ott maradt az AE épületben. A vasaimmal délutánonként visszajártam hozzá a műhelybe. A Simson maradt.

Akkor épp valamiért már berúgókar sem volt a motoron. A Pálos utcából többnyire lefelé, a hátsó utcácska irányában indultam otthonról, mert ha eleget gurultam, mindig elkapta a motor. Törött dugattyúval csoda, hogy egyáltalán működött. Mondom, volt már baja elég, de nekem közlekednem kellett. Ebben a hátsó utcában – ne nevessenek, az a neve, Hárshegyi út, s egyben arról volt nekünk nevezetes, hogy annak a szörnyű aszfaltján estünk óriásikat, amikor kis suttyó korunkban biciklizni tanultunk kéz nélkül, illetve hogy az intézetiseknek volt egy titkos kijáratuk arrafelé a nevelőotthonból, és mindig lehetett találkozni ott egy-két sötét arccal – gurultam épp lefelé, amikor furcsa fényre lettem figyelmes.

A motor lámpája nem lehetett, mert az akkoriban már elég halványan világított, ráadásul délután volt, tehát világos. Valami fura helyről jött, nem is igazán értettem, honnan. Aztán lenéztem. A tank alól csaptak ki a lángok, már a tökömet nyaldosták. Életemben nem álltam meg olyan gyorsan motorral, mint akkor.

01822054
Pálos utca még a régi Európa szállóval, átalakítás előtt, de már bontják az éttermi részt. Ami itt nem indult be a lejtőn, az tényleg rossz volt

Ahogy Árpád mondaná kis túlzással – lefektettem a motort (én úgy hívnám, üvöltve eldobtam), majd hátrahőköltem. Hűséges Simsonom lángokban fetrengett az aszfalton. Először azt hittem, a spárgával kötözött benzincsap esett szét, de aztán láttam, hogy a lángnyelvek a karburátorból indulnak.

Körülnéztem – sehol senki, még az intézetis fiúk sem bagóztak a kerítés mellett, ahogy különben mindig tették. „Segítség…” – suttogtam halkan, igazából csak magamnak, nehogy valakit megzavarjak. Mert azt azonnal láttam, hogy ordíthatok itt, amíg ki nem szakad a tüdőm, önkéntes tűzoltó-alakulatok akkor se bújnak elő nekem a földből.

Jobb híján benyúltam a tűzbe, miközben ismételgettem magamnak – „a valóságban nem robban a benzin, a filmekben is csak pirotechnikával csinálják, ha nem égeted meg magad, semmi bajod nem lesz”. De más erről a haverokkal, a harmadik sör fölött, röhögve diskurálni a Négy Szürkében, és megint csak más tök egyedül, a lángoló Simsonod mellett térdelve a nyári napközis tábor és egy erdőfolt által határolt Hárshegyi úton. Mindenesetre a próbálkozás sikert hozott, elzártam a benzincsapot, ami valami csodával határos módon még mindig egyben volt, madzagostól, betétestől.

De a karburátor még mindig lángolt. Homokkal akartam eloltani a tüzet, ám a Hárshegyi út pora részben azokból a szilánkokból állt, amiket még mi, gyerekkorunkban hagytunk ott a biciklijeink összetört lámpáiból. Meg hasonló, pornak és tűzoltó homoknak semmiképpen nem nevezhető, ám a kézbe mélyen és véresen belefúródó egyéb törmelékből. Ezt próbáltam több négyzetméternyi területről, pőre mancsaimmal összeseperni, majd rászórni a motorra, közben halkan mormoltam magam elé – „basszameg, basszameg, basszameggggg…”.

01822058
Ez már az alsó keresztutca, a Hárshegyi út

Én se hittem el, de némi kínlódás után a tűz elaludt, nem gondoltam volna, hogy nem utoljára élek át ilyet. Hazatoltam a végre-valahára kívülről is viharvert állapotú gépet és felmértem a károkat. A piros tank alulról fekete színezetet kapott. Elolvadt a benzincső, a karburátor és a benzincsap műanyag csőcsatlakozása és… Ennyi. Illetve elfogyott vagy másfél liter benzinem, de az ott, akkor nem érdekelt. Érthetik.

Egy nap múlva megint üzemben volt Honecker büszkesége, vettem egy benzincsapot, új csőcsatlakozást, kis csíknyi mipolán csövet az Ó utcai boltban, otthon tíz perc alatt összeraktam. Back in business.

A Puchból 1989 tavaszára 850-es Fiat lett, majd októberre átalakult egy 128-as Rally Fiattá, aminek megint csak káosz volt a motorjában, holott egy afitos szerelőtől vettem. Arról is írtam már. Akkor a Simsonban már a harmadikat is elkezdte kidobálni a váltó, erre csak két ricnivel lejjebb akasztottam a váltókart, és gyorsítás közben bal lábbal tartottam fokozatban. Működött, bár már már nem volt felhőtlen a használata. Aztán annak a 128-as Fiatnak a hengerfejét is a Simsonon vittem a Dessewffy utcába, lóhalálban, zárás után, hogy SOS kicseréljenek benne két törött szelepet. Hű gépem derekasan szolgált, de el se hittem, hogy még mindig megy, amikor reggelenként újra meg újra sikerült beindítanom.

01822119
128-as Rally Fiatommal

1990 tavaszán végképp megszántam szegényt. A motorjából szörnyű hangok jöttek, tankját égésnyomok tarkították, már alig vitte az ötvenet, a váltója már sehogy sem akarta a harmadikat, az ülése szétszakadt – brutális állapotban volt. Levettem róla a fényezett elemeket, magam fújtam mindet metálkékre – végül is, nem folyt meg. A kerekeket aranyszínűre festettem (akkoriban nagyon menő volt a Prevent szpré), az ülést meghámoztam, kitömtem, új műbőrt varrtam rá (gyári, na, az nem lett). A blokkot pedig bevittem az Áramlástan Tanszékre, és esténként szépen elmolyolgattam rajta.

A henger szétkopott, a dugót már a szentlélek tartotta egyben, de ezt sejtettem. Tehát vettem túlméretest, a hengert fúrattam. A főtengelyről kiderült, hogy két különböző motorba való félből van összerakva, az egyik sonka szögletes keresztmetszetű volt, sima és furatokkal kiegyensúlyozott, a másik rücskös és ferde köszörülésnyomokkal egyensúlyozták. És így ment évek óta... Természetesen vettem újat, miként váltóalkatrészekből és karburátortartalomból is. Összepakoltam, elsőre működött.

img037
Szép, de pocsék első 850 Sport Coupém

Addigra otthagytam a Gépészkart (életem legjobb döntése volt), átmentem a Kandóra, informatikusnak tanulni. 1990 nyarán emiatt eldőlt, kell vennem egy PC-t, ami a legnagyobb protekcióval sem jött ki akkor 55 ezer forint alatt. El kellett tehát adnom a csodás, metálkék-arany, épp bejáratott hű pajtit, a Simsonomat, illetve a 850 Sport Coupé Fiatomat is. Ha jól emlékszem, előbbi 18 ezerért ment el, egy capris srác vette meg a II. kerületben, akinek kellett az autója mellé valami eszköz, amivel futkoshat. Én pedig hozzájutottam a 8086-os XT-hez, 20 MB-nyi Seagate vincseszterrel, igazi CGA-monitorral, nagy dolog volt akkor. Azt valami 25 ezerért adtam el másfél évvel később…

xebec-at
Valami ilyesmi lehetett az én PC/XT 8086-osom is

Így múlik el a világ dicsősége. A gyűlöletes, lefagyós, szemgyilkos PC-t már rég elfelejtettem, de az a Simson ma is hiányzik. Rohadt jó kis moci volt, remélem, valami sufni mélyén ma is megvan még, és nem ment haza NDK-ba.

A bejegyzés trackback címe:

https://sebessegoltara.blog.hu/api/trackback/id/tr105775349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gss 2014.01.26. 12:03:29

Köszönöm a cikket.
Tódulnak az emlékek.
...kipfogo finomhangolás a furulya helyettesitö varálhato sörösdobozzal,N-es kiömlö kireszelése, a zakózások ...

Tirpákium 2014.01.26. 12:04:52

@J. Mutzenbacher: Asztnemond, hogy a tiéden nem volt hegesztopálcából hajtott antenna, rezondob meg krózer :)

TyerCorp01 2014.01.26. 12:10:11

Szerintem nem csak a nosztalgia, meg a pénzkeresés vezérli a népet Simson kutatásában, inkább az, hogy ez egy viszonylag megbízható, olcsón fenntartható jármű, mint a Trabant is, nálunk még viszonylag sok négyütemű Trabi van, meg Wartburg, és azért nem kétütemű, mert mindenki azt hitte, hogy kelleni fog rá katalizátor, végül nem kell rá, de már mindegy is, mert mindenki kidobálta őket... Pedig az alkatrész gombokért van hozzá, és ami túlélte ezt a bő húszévet egy tulajnál, az nem feltétlen fog venni valami modern vackot, hogy baj esetén szerelőhöz hordja drágán.

Pénze meg nincs az átlagembernek, biciklizni lusta, a legjobb választás tehát egy Simson. :)

qmatch 2014.01.26. 12:10:15

Nekem a (kis)motor családi nyomásra kimaradt - cserébe amint lehetett, lett B-jogosítványom. Akkor jó üzletnek tűnt - ma már kicsit bánom, de nem nagyon.
A családtól megörökölt S100 skodát tartogattam életben úgy 20 éves koráig. Az egzotikus "nyugati" használtak elkerültek - illetve nem, mert a baráti körben mindig feltűnt egy "újabb" tuti vétel, hogy aztán hónapokig tartó szerelés után egy még "újabb" lépjen a helyébe.
Közben az öreg S100 ment-megállt-befordult. Imádtam...
...de talán mindennél jobban imádtam azokat a barátnős, veszekedős, bulizós, idióta, életveszélyes, tanulós, gyönyörű éveket, amiket tartós olajszag nélkül el sem tudnék már képzelni.
Úgy volt jó, ahogy volt.

tailor13 2014.01.26. 12:10:29

@Csikós Zsolt: Te kérted :)

S50 legelőször 74. őszén volt látható a lipcsei vásáron, azaz az első példányok inkább 75 elején gördültek le a gyártósorról, miközben az SR4-2/1 verziójú Star-t még gyártották vidáman.

A csapszeghézagolókat lehetetlen elgörbíteni kézzel, legfeljebb satuban, kalapáccsal, fogóval.

Esélyesen inkább azért ette meg, mert amikor bepréselted az új perselyt, kicsit elment a hajtórúd derékszögelése, és feszült, súrlódott, és a hézagoló volt a gyengébb. Így már én is jártam, csak én suliba menet reggel ragadtam az út szélén.

És csak egy apró történelmi csemege: trafós újabb fajta gyújtás volt S50-en is, S50B1 néven, 76-tól. A lapos, banántank 78-ban jelent meg.

Ezeket leszámítva igazán jó az írás, nekem tetszett :)
(és rájöttem, hogy nekem mekkora mázlim volt az első, majd a második, sőt, a harmadik, és a negyedik(jelenlegi) Simsonommal is :) Na jó, a negyedikben az első reinkarnálódni látszik, a harmadikat meg azóta öcsém használja, ténylegesen teljes egészében csak a másodiktól váltam meg)

Bal3 · http://szamitogeporvos.wordpress.com/ 2014.01.26. 12:12:44

Áve Zsolt!

Köszi a vasárnapi időutazást!
Szintén 46 éves, szintén első motorként Simson.... Imádtam!
Karácsonyra kaptam, aznap éjjel a garázsban maradtam és ültem rajta vigyorgó képpel!
Balaton, Bánk 3 napos túrák sátorral, gyújtás ellenőrzés ujjad a gyertyapipába+henger, berúgókar meglök, káromkodás = van szikra...
Mi szénné tuningoltuk, ráment vagy 20 henger+dugó mire rájöttünk erre, arra. Olcsó volt, imádtuk, ezért lettem autószerelő, aztán gépészmérnök (ma informatikus) Szerintem a mutatóujjam még ma is görbe a sok felömlő polírozástól! :-) Csodás évek voltak!

Zsolt, én 20 év motorozás kihagyás után azért vettem most egy Honda CBF 250-est, mert az egyik tesztedben úgy írtál róla, hogy én magam előtt azt a gyerekkori mindenhova elvivő, megbízható, szét nem üthető kezesbárány Simsont véltem felfedezni. Nagyon bevált, köszönöm!
Üdv Bal3

Tirpákium 2014.01.26. 12:13:29

@Crip Lee: Egyszer betoltam a Rometemet, ráugrottam és kettétort a váz :o
Seprunyél bele és már mehettem is tovább :)

TmT 2014.01.26. 12:28:41

Én úgy emlékszem, hogy a Rometedre egy lökhárítóra való ködlámpa volt felapplikálva, nem gyárilag volt szögletes a fényszóró.
Amúgy meg annyira nem volt azon mit szeretni: kanyarban leért a lábtartó, a kátyúkban félő volt, hogy elakad az első kereke és fejreáll (volt is ilyen), és egyébként is, a 186 (vagy hány) centiddel épp úgy néztél ki rajta, mint egy majom a köszörűkövön.

Bandit 1200 2014.01.26. 12:31:36

Igen akkoriban a tudás és küzdelem is kellett ezeknek a gépeknek a használatához.Az átlagfelhasználó elvérzett hamar.A szakma meg leszarta az átlagjózsit.Emlékszem amikor az 5.sebesség kft nél 91 ben vezetni tanultam 1200 es ladán.A rutinozás közben a hegyomlás a jobb egyben mikor látta küzdelmem a kormány nehézségével felsziszegte:(jobbra hátra közben)mindíg tartsd mozgásban a gépet akkor könnyű lesz tekerni a kormányt.Ma meg egy újjal tekerik műkörömmel.A motorosoknál meg a szabályzással durrogtatás a köszönés.Na ha azok így szocializálódnak tisztelnék a 180 lovat a seggük alatt.Meg a tökéletes működést.

smikee 2014.01.26. 12:34:37

2 éves voltam amikor kb a nagyszüleim ablaka alatt esett meg ez a kerékblokkolós dolog a Városmajor-Csaba kerszteződésnél. Mé lehet hogy nagyapám emlékezne is rá, hogy egy srác szerelte a motort a járdán..

Érdekes írás, örömmel olvastam :)

RollDuke 2014.01.26. 12:35:59

Ezt jó volt olvasni! Nekem egy S51B volt az első Simsonom, előtte egy Romet Pony volt. 1987 telén kaptam 14 éves voltam, 12 e Ft volt az ára, 1982-es évjárat. Imádtam! Emlékszem a foglalózás után csak egy héttel hozhattuk el, napokig nem aludtam az izgalomtól. Azon tanultam meg szerelni, még ha nem volt baja, akkor is szétszedtem néha, próbáltuk fejleszteni,megjártam vele a Balatont én is párszor. Tényleg az enyém volt vele a világ. 2 évig használtam, amikor kijött elém Trabant, és nem sok maradt a motoromból, bagóért adtam el. Én egy bokatöréssel megúsztam. Utána már ETZ-m volt, de a Simson-t jobban szerettem. Az adásvételi amivel vettem, a mai napig megvan...meg rengeteg alkatrész is.

mükkemakk 2014.01.26. 12:42:31

Az igazán menő a piros B-s Simson volt, 4 sebességes....sose felejtem el, a szénné tuningolt(!) Rigám óra szerint 70-et ment 20.000-res főtengelyfordulaton :-) amikor a haver mellém ért a Szimóval, laza mozdulattal kapcsolt egy negyediket,.... ő nem tudta, de épp versenyeztünk! (Néha kölcsönadta a Szimót, mentem túrázni...)

repecs 2014.01.26. 12:45:56

Visszarepített a múltba. Ezerszer szívesebben olvasok ilyet mint egy új sport autó tesztet.

És nem volt hosszú, sőt :-)

Pepejoe 2014.01.26. 12:47:48

Jól látom, hogy a Trabi kerekén elvégzett "felnifelújítás" nyomott hagyott a gumin némi felniezüst formájában? Igényes! :)

Schütii 2014.01.26. 12:52:24

@Pepejoe: Meg a girbe-gurba lökhárítók és a színben elütő lámpakeretek.

Pepejoe 2014.01.26. 12:54:00

@Csikós Zsolt:

Meg ez már nem Simson, csak egy gyenge utánérzés, egy technósított és "kapitalizált" :D műanyag vacak. A felét sem éri a szememben.

semmiselesz 2014.01.26. 13:04:25

Nekem van egy simson sr51 robogóm, igaz döglött a tábori tuningos motorja, de fel tudom újítani. Mennyit érhet rendbe rakva?

R500 2014.01.26. 13:12:52

Kedves Zsolt!
Mivel Veled egy korú vagyok különösen megérintett az írásod,szinte a saját emlékeimet olvastam csak az autók tipusa különbözött.Nekem Trabantom meg Daciam volt amúgy "minden stimmel".Nagyon szeretem a cikkeidet,még sok-sok hasonlót légyszives.:)

akos696 · www.focusauto.hu 2014.01.26. 13:45:43

Én a 80-as években még kisgyerek voltam, de falun élő (Gerjen) körzeti orvos nagyapám kb 4 Simsont használt el az évek alatt. Az utolsóra emlékszem, egy 1985 körüli kék S51N volt 3 gangos váltóval. Ezzel t vezettem 6 éves koromban úgy, hogy a papa ült hátul, én előtte. Ő elindult (nem ért le a lábam), felrakta másodikba, majd elengedte a kormányt, amit csak én fogtam, egyedül húztam a gázt és a harmadikat már én kapcsoltam (de ebben nem vagyok biztos). Így mentünk a faluban fel-alá és nekem ez óriási élményt okozott. 1990-ben, mikor a papa nyugdíjba ment, kiköltöztek a garjeni szolgálati lakásból és Pécsre jöttek. Itt sajnos az első héten ellopták a ház előtt 10 percre leparkolt Simsont, amire akkor nagyon fájt a fogam. Helyette a másik nagyapám Babettáját örököltem, azzal kezdődött a motoros karrierem a 90-es években és ami azóta is töretlenül tart. Viszont a nagy dolog az egészben, hogy egy barátom barátnőjének a garázsában, aholva beugrottam szerelni a haver mociját, megelttam a sok cucc között porosodó, leengedett gumikkal álló pont ugyanolyan kék, háromsebességes S51N-t, mint a papáé volt. Még nem egyeztünk meg rá, de már jeleztem a vételi szándékomat és láttam az eladási hajlandóságot. :)

Az írás amúgy ismét fantasztikus és sok emléket hozott elő bennem is azokból a duna melleti nyarakból a 80-s évekből.

Taurista robogós 2014.01.26. 13:53:53

"1986-ban még szoci dominancia volt a parkolóban. Hogy untam ezeket az autókat..."

Én meg ezeket az egy sablonra gyártott "parasztvakító autókat. Amit nem épen közép és kelet Európának találták ki. De nem baj nagyzolunk,otthon már senki nem látja,hogy zsíros kenyéren max paprikás krumplin (kolbász nélküli változat) élünk az új autó mellett.

semmiselesz 2014.01.26. 14:04:28

@Taurista robogós: most jobb a sok lerohadt nyugatinak nevezett vas?

deak.atti 2014.01.26. 14:29:09

Kedves Zsolt!

Én ugyan nem Simson-oztam, így a képeid egész más emlékeket hoztak ki belőlem ...

Hogy én mennyit jártam a Pálos utcában ... ! Európa Szálló postaláda ürítés okán. Még a békebeli IZS 2715-tel. A FIAT-jaidra nem emlékszem, talán akkor már Merci volt (1991-92-93) a flottában. De ezek a képek ... egyből előjöttek a régi emlékek. Szálló, porta, láda ürítés (állványos), aztán le a Hárshegyi útra, balra fel Dénes utca, rögtön lent a sarkon volt a láda, aztán fel az utcán (télen különösen izgalmas volt, adódott, hogy inkább visszamentem a szálló elé, ott le volt takarítva), ki a Budakeszi útra, át a BM kórházba, ott is volt fent, a főbejárat mögött egy a falon, majd le a kórház melletti kis zergeb@szta úton, át a Zugligeti útra, fel a Libegőhöz ... Ejj találják már fel azt a nyüves időgépet, de visszamennék oda egy kicsit! A legszebb, hogy akkor még nem is tudtuk, hogy milyen jó dolgunk van. Hagytak élni, dolgozni, nem taposták ki a belünket is ... szép volt. Visszasírom. :o(

DA

T5H 2014.01.26. 14:43:08

Kétszemélyes, rendszámos Simson Staron vizsgáztam 1974-ben.
Aki vizuális típus, képzelje el, faluhelyen, 90 kilós bácsi mögött 90 kilós néni, a hátán keresztbevetett, zsákkal gondosan becsomagolt kapával. És ment. Még mostanában is, a tejet az átvevőhöz 40 éves Simsonnal hordják a nempapirmotoros bácsik. Mi a jóégből készültek ezek, hogy nem akarnak kipusztulni? Évtizedek óta nem gyártják, már az ország sincs meg, ahol készült, és mégis. Németországban is rengeteg fut még belőlük, pedig nekik telne flancosabbra.

Pompiere 2014.01.26. 14:51:58

Én '84 őszén kaptam a kereszt szüleimtől egy piros (vagy narancs színű?) S51B-t. Egy reggel beállított keresztapám és mentünk motort venni. Egy '83 júniusi darabot sikerült 15 ezerért megkapni a szegedi Szent István téri piacon. (Akkor még ott volt a használt autó és motorpiac is.) 1468 kilométer volt benne. A banántankon rajta volt az IFA és a kisbetűs Simson felirat. Akkoriban az újak már a nagybetűs feliratokkal jöttek IFA nélkül. Irtózatosan büszke voltam. A kipufogót nem heréltem ki. Jobban tetszett a csendesebbik hangja. Az SM vizsgára már ezzel mentem. Szerelgetni én nem szerelgettem mert soha nem volt semmi baja. Soha nem hagyott cserben. Amikor egyszer indítási problémáim voltak, az "okosok" megsúgták, hogy üssem össze a gyertyahézagot. Onnantól kezdve úgy is indult, hogy ültem a nyeregben, sebességben egy csöppet meggurítottam magam alatt és már járt is a motor. Annyi átalakítás volt rajta, hogy a hátsó sárvédőből le volt vágva, így a leffencs feljebb volt. Ami extra volt rajta az a hátsó Semperit gumi. A haverok ámuldoztak, hogy az milyen fasza. Háromszor estem el vele: kutyát elütve, villamos sínen és árvízvédelmi töltésen a csapásban. Ilyenkor mindig lábtartót kellett igazítani meg a kormány végén a gumi markolatot cserélni. Más baja nem lett. Nagyon szerettem. 170 forintból tele tankoltam és mindenhová azzal jártam.
Négy évig használtam, aztán a video őrület miatt eladtam. Utólag már nagyon bánom. Mindig megbámulom, ezeket a motorokat amikor elmennek mellettem. Ilyenkor feltódulnak a régi emlékek.

Mint ahogyan fentebb írta valaki: elég sok életet elvettek ezek a motorok. Tény, az ismeretségi körömben nem egy súlyos baleset történt a baromkodás miatt. Hála istennek én mindig megúsztam. Egy olyan alkalom volt csupán, amikor kis híján elért a végzet: iskolába menet megelőztem egy öreg papát, amikor egy csattanást követően a visszapillantóba nézve azt láttam, hogy ez a papa Simsonostól repült fel a járdára mert egy Lada oldalról neki hajtott.

Summa summarum, így utólag is úgy gondolom, hogy egy hatalmas élmény maradt volna ki az életemből, ha nincs ez a Simsonos négy év.

megint 2014.01.26. 14:54:07

S51 volt nekem is(még most is csak nem megy)de az jobban ment mint 40km/h, nagyon bírta a strapát, pedig nem kíméltem.

Csikós Zsolt 2014.01.26. 15:06:37

@tailor13:
Aha, akkor 75. Azt tudtam, hogy valszeg a legkorábbiak közül való volt. De én úgy tudtam, tehát ha átírom, akkor viszont azzal állítok valótlant, hogy hogyan tudtam :-)

A csapszeghézagoló biztosan görbe volt, mert emlékszem, hogy háromszor futottam neki a dugattyú felrakásának, és többször a kezemben volt, gondoltam is, hogy inkább kihagyom. Egyébként egy kis kődarabon, kalapáccsal ütögetve próbáltam kiegyengetni :-)

De az enyémen helyesen volt nagyfesz gyújtótekercs? Mert az volt, egész biztosan, azt szereltem a legtöbbet.

Csikós Zsolt 2014.01.26. 15:08:09

@TmT:
Persze, de valami spéci ködlámpa volt, mert nem alul rögzült egy csavarral, hanem kétoldalt, tehát eredetileg valami kerete lehetett, amikor még autón volt. Naná, hogy nem volt gyári a lámpa, mind azzal a régimódi, kerek bilivel jött ki.

tailor13 2014.01.26. 15:10:15

@Csikós Zsolt: Akkor ne írd át :) :)

Ez esetben gratulálok az elgörbítéshez, eddig a pár száz simsonos ismerősöm közül senkinek sem sikerült :D

Ha kihagyod perselyes motornál, nem történt volna semmi. :)

Igen, azokon még nagyfesztekercs volt. Volt nekem Starom, Schwalbem(turbós), egyiknek se volt sose gyújtásbaja.

Csikós Zsolt 2014.01.26. 15:10:37

@TmT:

187 cm, ne kisebbíts :-D

Én azt szerettem rajta, hogy ment, azaz működött, és nem kellett állandóan basztatni. Csak egy deknitömítést cseréltem rajta, téged is elvitt párszor ide-oda, ha jól emlékszem... Persze, a maga módján egy borzalom volt, de motorabb volt az Ikarus+1,50-es buszjegynál meg az éjjeli járatnál a Moszkva téren :-)

Csikós Zsolt 2014.01.26. 15:16:44

@deak.atti:
Atti, ezek szerint te kanyarodtál úgy az Izzsel, hogy majdnem lefordult a gumi a felniről? Mindig néztem irigykedve, hogy bezzeg állami géppel lehet, de én a sajátommal nem csinálnék ilyet, mert nincs zsé gumira :-) Azokra a nekifutásokra emlékszem, a Pálos utcára nézett a hálószobaablakom, és hallani lehetett, hogy jön a postás Izs, és tudtam, hogy utána majd öt percig küzd a felmászással, láttam párszor. Olyan szar gumik semmin nem voltak (azaz a Daciákon gyárilag, a kőkemény, 150-ezret elfutó Victoriák), mint azokon az Izseken. 1992-ben lett az első állólámpásom, egy fehér, az ADY-060.

lidlszakerto(volt aldis) (törölt) 2014.01.26. 15:17:06

a turbos (bal kipufogos) star blokkos schalwbe motorja lazan elvisz ma is egy 120kg-os embert is 60km/h-al, alap blokkal (es az alap elso fogaskerekkel).

ezek a blokkok nagyobb nyomatekuak, mint ezek az sn sb blokkok.
Ilyenem van nekem is, de most eladom, mivel elutottek, es elhataroztam, h az emberek miatt tobbe mar nem motorozok ebben az eletben!

a 250-es Jawa-k nak igen jo motorja volt, volt nekem ketto belole, ontveny hegeres volt,
vol par 350-es is, california, twin sport, de igazabol, mivel nem elektronikus gyujtasuak voltak, sosem lehetett a ket hengert egyformara beallitani.
a jawa mustang papiron tobb loero volt mint az akkori simsonok, de egyreszt, volt egy melegen beinditasi problemaja, masreszt a kormanyzasa valami nagyon laza volt.

A rometbol is volt ketto, az egyiket 2000 ft-ert vettem, olyan igenytelen blokkal meg nem talalkoztam, ami ebben volt.
logott mar mindene, de a legkisebb rugasra pocre indult mindig.
a dinamo oldalon a fotengely anya annyira elv olt baszva, h nem lehetett befogni csillagkulcsba.

annyira irgalmatlanul szemetek, onzoek lettek a mostani gepjarmu vezetok hogy 2x is gondolja meg az az apuka, aki felul barmi jarmute, aminek nincs megfelelo gyurodozonas karosszeria, ha van 1-2 kiskoru porontya.

Csikós Zsolt 2014.01.26. 15:20:30

@aldiszakerto:
És a váltóban a léptetőmechanizmus a Rometnél? Arra emlékszel? Úgy volt valahogy utólag beletákolva (a Komaron még kézi váltós szerkezetet átalakították), a rugó és a golyó állandóan kirepült - ezt egy későbbi Rometemről tudom, mert volt...

lidlszakerto(volt aldis) (törölt) 2014.01.26. 15:23:02

@Csikós Zsolt: hahaha! IGEN. mindig a labammal tartottam a kettest, h ne dobja ki!!! es igen, mindig kireuplt az a rohadt cspagygolyo!

Es persz, esoben, amikor szeretted volna a labad fent tartani nem lehetett, mert tamasztani kellett a valtokart!

De akkor is mindig indult!

latom te is hajtottal ilyent!

deepdiver 2014.01.26. 15:29:09

Nekem volt "kisrometem" igaz atomjaira szedtük, és rendbe raktuk, de nekem viszonylag megbízhatóan működött.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2014.01.26. 15:37:37

@Csikós Zsolt: nem tudom mennyit megy el egy Simo ,de szerintem 20 ezer km után illik felújítani egy 16 éves gépben simán lehet annyi,a simsonok kilóméterspirálja kb 10ezret bír jó esetben és nem szokták elkapkodni a cseréjét így mindegyik Simoban több van mint az órájában.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2014.01.26. 15:48:30

@Csikós Zsolt: mondjuk az igaz hogy az a simson eléggé túlárazott,ennyiért rendszámos 250 es Honda Forsightot kapni,ami összehasonlíthatatlan egy simsonnal és 60 as tempónál kevesebbet is eszik mint egy Simo.
Gyakorlatilag ha nem ütüd szét 100ezer km et elmegy,nagyjavítás nélkül.
Egy szocialista motor hol tudta ezt?

FCs 2014.01.26. 15:53:36

91-ben lopták el a Keleti Károly utcai templomhoz kikötött Simsonom, két évvel korábban kaptam karácsonyra, enduro, 0km, rendszám. Ha Simsonról van szó, mindig eszembe jut, hogy most hol lehet. Utána nem sokkal a fentiekhez kísértetiesen hasonló körülmények között vettem meg az akkor 6000km-t futott ETZ-m, ami már 15 éve várja türelmesen a feltámadást a garázsban. Lassan eljön az ideje.

FCs 2014.01.26. 15:55:26

Ja, ha valaki tud valamit a Simsonomról, ne tartsa magában /világoszöld, fém mz karok, a lámpán rács/..:)

Csikós Zsolt 2014.01.26. 15:55:49

@Gyurma73:
Naja. De azért azt a 30 év különbséget is vedd számításba. Inkább hasonlítsuk egy Honda Daxhoz, Cubhoz, azok kb. 50 ezret mentek el, néha többet, felét fogyasztották. Vagy A Yamaha FS-1, ami simán vitte a 75-öt, ahogy először beindítottad. Azok nagyjából a kortársai. De pl. volt Puch DS50-esem is, ami azt leszámítva, hogy tartós, sokkal nyersebb, rosszabbul rugózó, vibrálósabb motor a Simson S-szériánál.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2014.01.26. 16:52:18

"Pannónia P12-est, aminek csak annyi baja volt, hogy hiányzott a váltójából a kettes és lejárt a műszakija. "
Na de az a kettes kb. megtalálhatalan, nem? :D

1127ccm 2014.01.26. 17:11:26

Hogy lehet egy ilyen jelentektelen, tucatjarmurol ilyen jot irni?!? Zsolt valami rettenetesen neztel ki azzal a burával :) de a tudas, az eletvitel, a gondolatmenet, es az iroi véna elott fejet hajtok! Viva la Csikós Zsolt
(Mikor lesz mar puch? )

Benyoo95 2014.01.26. 17:15:27

Romet blokkos Komárral indultam (ami sosem szerette a gyertyákat), S51 Enduron folytattam (hú, de nagy szó volt ez 2010ben!) majd 2012 decemberében jött a kis ETZ. 25 évvel ezelőtt nagyon menő lettem volna, de a legszebb, hogy még manapság is nagy szó mindez...
Idéznék egy átlag vidéki embert: Egy Simson kell a házhoz! (Az Endurot eladtam az MZ miatt, de örököltünk egy S51B-3at)

GERI87 2014.01.26. 17:26:37

Hát igen nekem is az első motorom volt és szoptam vele rendesen...szintén S50, majd egy N-es, tele rejtett hibákkal...de azért ki nem gyulladt:)

"Megszoktam, hogy a szentlélek tartja össze a járműveimet, ezért összeraktam úgy, ahogy volt és berúgtam."

Na igen erre mondaná az ember hogy azonnal meg kellett volna oldani rendesen a hibát és akkor nincs baj, csak ezeken mindig előjön valami új fasság amit szerelni kell...

Katana750 2014.01.26. 18:02:39

Jómagam,büszke Rigás voltam. Nem volt szimóm bár nagyon vágytam rá. 2007ben úgy gondoltam, itt az ideje a fiamnak (1995ös születésű) megtanulni motorozni és vettem egy '88as "bácsis" endurót. A gyerek meg nem akarta, mert volt(van) robogó, amin nem kell váltani, kuplungolni. Ordítoztam vele,hogy az nem motorozás és ha a fene fenét eszik akkor is megtanul "rendes" motort vezetni. Úgy is lett és később megláttam a gyereken az örömöt,hogy ő irányít,vezet, szóval élvezte amit én szerettem volna '84ben. Ma már van kocsi(samara) de amikor mondtam,hogy elég jól ellehet passzolni a hibátlan szimókat megesketett,hogy nem adom el. Néha én is gurulok és fiatalodom. Nagyon jó.

trainmodeller · http://www.trainmodeller.hu 2014.01.26. 18:19:30

Az első motorom S51 Enduro volt, a szürke színű, a rücskös Pneumant gumikkal, 1986-os évjáratú. Egy év alatt 19 ezer km-t tettem bele, valami hihetetlenül kinyílt a világ előttem. Egyszer állt meg, a váltó léptető villa tört el benne, de a Nagymező utcában vettem újat, egy óra alatt beraktam, nem volt bonyolult cucc. Még defektem sem volt sosem. De jöttek az új idők, kellett valami "nyugati" motor mert a többieknek is az lett, szóval eladtam, egy Sachs (Hercules) XE9 kedvéért. Ami hiába nézett ki sokkal vagányabban, egy rakás fos volt a jó öreg Simsonhoz képest....

Dezső bácsi 2014.01.26. 18:34:45

A kép a Dobi-n lévő autópiacról szerintem 1986-87 előtt készült jó pár évvel. Az autók, a típusok, a rendszámok... Én a 80'-as évek elejére teszem.
De meglepett, hogy ön is budai és simsonos volt:)
Hasonló szépeket éltem is meg. A Romet Pony formája pedig számomra gyerekként fantasztikus volt. ..csorgott a nyálam utána, de sosem volt ilyenem.

AtoszMester 2014.01.26. 18:39:05

Én 2012-ben nulla motoros tapasztalattal megcsináltam az A-s jogsit :) Idén tavaszra-nyárra szeretném magam meglepni életem első motorjával, ami elfér egy 2 méter hosszú kapualjban, és nem gyorsul, nem megy gyorsan, hogy ki ne nyírjam magam. Mit javasoltok? :) Babetta? :D

Dezső bácsi 2014.01.26. 18:41:22

bocsánatr:sőt, 70'-s évek vége a Dobi piacon készült fotók.
Éljenek a benzines Mergák:)

edsel 2014.01.26. 18:51:00

megkönnyeztetett a cikk, szinte magam is írhattam volna, a duna másik oldaláról, és igen a nosztalgia az kell a férfi embernek, ezért is vettem ma egy KARPATY 50-t, ami megy világít fékez,.. stb persze nem riga 12 mint amivel kezdtem, de 1 simó, van itt napi használatba még mindig...

Andrew460T 2014.01.26. 18:55:12

Igazi élményekkel teli, nosztalgiázós, múltba visszatekintős írást kaptunk, köszönjük!
Bár én még messze nem éltem abban a korszakban amikor Csikós Úr már motorozott, de azért nekem is a szívemhez nőtt a kis Simson-om!

Bár ez már messze áll egy eredeti példánytól, de még manapság is dicsérő szavakat kap!:)
kepfeltoltes.hu/140126/20120808231_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

edsel 2014.01.26. 18:58:27

..az első simom nekem is az ecseriről jött kosárban,váz nélkül és nálam is az arany felni volt az első tuning elem,aztán ott az ecserin is adódott el hogy átalkuljon egy skoda s 100-á..

Csikós Zsolt 2014.01.26. 19:01:10

@Dezső bácsi:

A Pintóra konkrétan emlékszem, és 1986 előtt nem volt miért a piacra mennem, apám sose ment oda, én kezdtem arra járni, hogy nézzek 500-as Fiatot, 850-est, NSU Prinzet, hátha tudok valamit venni magamnak.

Csikós Zsolt 2014.01.26. 19:01:46

@Csikós Zsolt:
Lehet, hogy ilyen soká árulta a srác?

Gyurma73 · https://plus.google.com 2014.01.26. 19:01:48

@AtoszMester: azzal csak szívnál,vegyél valami robogót azok bírjék.

deak.atti 2014.01.26. 19:14:48

@Csikós Zsolt:

Szia!

Egyrészt lehet, hogy én voltam, 20 évesen még elhiszi az ember, hogy mindenütt befordul az autó. Az akkori IZS-em (YC 02-09, egy karamellszínű gép, amúgy szerettem) meg egy lomha dög volt. Mint a vége felé kiderült, nem sokkal a selejtezése előtt, hogy ki volt kötve a második torok a porlasztóban. Nem én voltam, így örököltem meg. Namost, képzeld el, felfelé a Budakeszi úton, egy torokkal ... Padlógáz, kettes, üveghang. Muszáj volt vele lendületből autózni, különben nem haladtál. Másrészt lehet, hogy mégse, mert a délelőttös kollega, G. Laci, alias Törpe (kistermetű, nagybajuszú, még nagyobb hangú) kicsit feljebb lakott, Adyliget-Budakeszi határán, és építkezett. Tehát amit napközben meglátott az út szélén, legyen az bontott tégla, hullámpala, két szál deszka, bármi, az a puttonyban landolt. Namost, azt haza is kellett vinnie ... tehát az egész járatot tempósan tolta végig, hogy legyen ideje hazaugrani, és kirakodni a zsákmányt. Szerintem tőle vásároltad 500 forintért a két kalapácsos gömbfej kiütés trükkjét is (egy régebbi írásodra visszaemlékezve), mert amúgy szerelőből kérte át magát ládaürítőnek. Jobban lehetett vele keresni ... :o) A gumik meg ... Ma megy a sírás a sofőröktől, ha már 6.5 Celsius fok van, hogy hol a téli gumijuk? Mi meg végigtoltuk a teleket a hegyen a kőkemény orosz diagonálokkal, meg Pneumant diagonállal a Barkason, és itt vagyunk, épen-egészségesen. Valóban, ha már felhősödött az ég, az az orosz gumi már csúszott. De nem is kopott! Ezért nagyon le se akarták cserélni. Jattolni kellett a gumisoknak, ha fenyőmintás Barumot akartunk az autókra. Pedig az se volt egy nagy durranás, de azért egy más kategória. ;-)

DA

Csikós Zsolt 2014.01.26. 19:30:53

@deak.atti:
És karamellszínű volt? Valamiért nekem minden postás Izs zöldként maradt meg. Már hülyülök meg.

1127ccm 2014.01.26. 19:40:35

Nem tud valaki egy romos, olcso schwalbe-t eladot??

deak.atti 2014.01.26. 19:45:42

@Csikós Zsolt:

Szia!

Nem, dehogy is hülyülsz: kevesebb zöld volt, mint egyéb. Jellemzően csontszínű és bézs volt, aztán jött a zöld, és volt 2 vagy 3 karamellszínű is. Ebből az egyik volt az enyém. A másik csúnya véget ért (azzal együtt selejtezték az enyémet is): a kollega megfordult a Rudas fürdő előtt dolga végeztével, mögötte meg jött a villamos. Kiütötte a hátsó hidat alóla a nagy sárga vasaló. A színre visszatérve: az oroszokat (pontosabban az Udmurt Köztársaságban van Izsevszk, ez valahol Tatárföld kellős közepén van) marhára nem érdekelte a szín-rendelés: az Autóker rendelt mondjuk 200 IZS-t, és ők meg küldtek, amilyen színű volt. Új korukban azért elég jók voltak, persze csak keleti szinten. Úgyhogy, talán vicces, de zöld IZS-em nem is volt, pedig volt vagy három ... :o)

DA

deak.atti 2014.01.26. 19:54:03

@Csikós Zsolt:

... de hogy Simson is legyen:

Nekem nem adatott meg, hogy legyen. Pedig szerettem volna, de mégsem. Illetve lehetett volna, csak a panelban kissé problémás volt a tárolása. Közös ismerősünk (P. Zoli) elmesélte, hogy Neki pl. csak néhány hétig volt csak meg az óbudai panelban a Simsonja, amit a jó bizonyítványért kapott ... valaki úgy gondolta, hogy neki nagyobb szüksége van rá ... Na, ezért lett csak kertes házzal együtt motorom. Unokatesóknak volt, mentem is vele, jó is volt, de magamnak nem vettem sohasem.

DA

paliapa 2014.01.26. 20:46:35

Jok a kepek, nagyon jo az iras! Azonban a Simsonos kepeken eszrevehetö, hogy a kepeken lathato motor valoszinuleg egy több darabbol összerakott motor :( Az oldalan levö matrica nem eredeti es az s51 es vatozatokat sosem gyartottak a labnal behorpasztott uzemanyagtankal. A behorpasztott uzemanyag tankot meg az s50 modellek gyartasakor abbahagytak :)
Gratula az cikk irojanak! Nagyon sok emleket ebresztett fel a cik! :)

Csikós Zsolt 2014.01.26. 21:00:31

@paliapa:
Téged nagyon megvezetett egy külsőség, és nem olvastad elég alaposan a cikket, csak átfutottad :-) Hiszen mindenhol (nem egy helyen, hanem több) írom, hogy egy magastankos S50B volt az, még az is ott van valahol, hogy az első lámpája volt 51-esről. Azért van rajta S51-es matrica, mert akkor nem lehetett mást kapni, még ez a garnitúra is csodaszámba ment. Én feliratok nélkül vettem...

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2014.01.26. 21:09:31

Tetszett a cikk, mert nekem is hasonló élmény volt az első Simsonom: egy újjáélsztett Jawa Pioneer (!) után, amit a padláson hagyott az egyik volt szomszédunk a társasházból, egy, pontosabban egy fél Simsont vettem a TSZ-ből, amit újjáépítettem saját kézzel és pénzből, fel is tuningoltam "speedes" dizájnra. Nagyon pöpec gép lett, ment 80-at is. Sokat utaztam vele, de neki is köszönhetem, hogy ma már nem vennék motort utazáshoz: az autó kényelme, védelme, komfortja nekem többet ér.

(Ja, egyébként együtt jártunk a Kandóra pár évet, csak én HIPI-s voltam. ;) )

crazyfish 2014.01.26. 21:38:08

Király post...magam is írhattam volna..:))
Én pedálos verhovinával kezdtem, örökség, maga volt az állatorvosi ló, a gyújtás oldalon magától jött le a dekli, annyiszor ment el a gyújtás...és ez volt a legkevesebb, a simson csak álom volt nekem...
...
majd szintet ugrottam egy átfaragott MZ 250 TS személyében...még láttam kirakatban MZ ETZ 250-et 19900ft-ért....lol
...a csérin láttunk egy régi zündappot, amin még a géppuska is rajta volt:))+ egy régi harley-davidson, botváltóval...horror áron, de a nepper nem nagyon akarta eladni...azok voltak a szép idők...

Csikós Zsolt 2014.01.26. 21:38:10

@bestpixel:
A Kandót legalább annyira szerettem, amennyire gyűlöltem a gépészkart :-)

CSÖRR-CSI££ 2014.01.26. 21:40:32

Hű, de előhoztad megint az emlékeket, Csík!
A "doktori disszertáció földig alázásból,"
a vásárlás, ami a flegma és arrogáns eladók miatt (nameg az áru és pénzhiány miatt) egy igazi vesszőfutás volt, de mégis mennyire más világ volt, mint a mostani.

Engem viszont (ki tudja miért)"az első használható jármű varázsának semmihez sem hasonlítható és felejthetetlen élménye" (mint az első smár stb :) - mondat talált el nagyon mélyen.
Talán azért, mert eddig még mindig csak korlátozott mértékben élhettem át (tehát még kaphatok lehetőséget az élettől, nem éltem még ki mindent), de ismerem.
Dejó is az az érzés!

"Újgazdagék" (gyúrunk, vaze?... tipusú) maga kénye-kedvére nevelkedett gyerekei nem is tudják milyen élményektől vannak megfosztva. Akiknek a legújabb, legdrágább kütyü sem jelent sokat, márcsak azért sem, mert holnapra ott a mégújabb, mégszuperebb stb.
Ennek az érzésnek az átéléséhez legkésőbb a hatvanas-hetvenes években kellett születni.

Köszönjük az írást! :)

SzedlmajerLaszlo (törölt) 2014.01.26. 21:58:10

Simson reakcio volt sok, gyak iv abrazolobol, uv hegyek, kesoi rajzleadas, utanozhatatlan bme hangulat es szopatas reakcio nem. Jelentem ezek nekem is megvoltak :-)

Lajos63 2014.01.26. 22:34:53

Frankó cikk.
Én a különbséget a Wartburgom és az E30amon mérem a NSZK és a NDK között. Előbbiben kb 4 motor volt és másfél óra szintidő egy motorcsere utóbbi Berlin, Ibiza, 4x Olasz, San Marino, 2x Monaco. 25+ évesen. Motronic vs megszakító csiszolás, kínlódás mindegyik pont 86-os évjárat. Azt hiszem soha nem leszek jó kommunista :D
El nem tudnám mesélni mennyit tologattuk mi a 2T roncsokat.

tailor13 2014.01.26. 22:53:34

@Csikós Zsolt: Azért kellett felújítani, mert 70-es hengert tettek fel, ahhoz blokkot kell marni, ha az ember szétszedi, fel is újítja. Teljesen jól csinálták, ha nem újították volna fel, sose tudnák eladni, főleg ennyiért.

Ezeknek a blokkja ugyanaz, mint a régieké, a főváz is, csak telók, hátsó villa, ülés alatti vázelem más. A tank az S53-é, a többi típusspecifikusan S53OR Beta alkatrész, a műszerfalat/fejidomot leszámítva, azt tették utcai (nem enduro) változatra is.

Ha dobtak volna rá egy különolajozást, egy 5ös váltót, meg egy gyári rezót, egészen piacképes lett volna.

Volt olyan is, csak ritka: databikes.com/imgs/a/b/y/g/d/simson__ms_50_1998_1_lgw.jpg

Quattroman 2014.01.26. 22:56:55

@Gyurma73: az endurónak volt két plusz cső a vázon, a villatengelytől a tank alatt a villanyak közelében lévő csavarozásig

sandrew 2014.01.26. 23:33:16

Talán 12 éves lehettem, amikor apám haverja odaadta a beindíthatatlan Mini Rigáját, hogy toljam fel a közeli Hármashatár-hegyre és guruljak le vele, addig sem zavarom őket. Így utólag visszagondolva rettenetesen veszélyes volt a mutatvány, de fülig ért a szám. Képes voltam még háromszor feltolni. Mi elég csóringer belvárosi család voltunk, kismotorról álmodoznom sem volt szabad, helyette lomizott Moszkvics kormánykereket applikáltam a Camping bringára, amiért szintén nem dícsértek meg az ősök. Álmaim álma egy indexes, ezüstmetál Simson volt, ilyet néha lehetett kapni újonnan a közeli Corvin-áruház jellegzetes illatú műszaki osztályán. A kiállított gép még nejlonozott ülésére egyszer felültem, lehúnytam szememet és elképzeltem hogy krúzolok. 3 másodperc múlva a kék köpenyes, hórihorgas eladó bácsi kedvesen letessékelt (szállszleonnétbüdöskölyke).

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2014.01.26. 23:49:10

@Csikós Zsolt: Hasonló a véleményem nekem is: a legjobb éveimet töltöttem ott meghatározó élményekkel, kiváló tanárok és a legjobb fej diáktársak között. Egyedül a kandósokkal tartom a mai napig a kapcsolatot a volt iskolatársaim közül. Szvsz a Kandó volt (és remélem ma is az) az egyik legjobb felsőoktatási intézet akkor.
Ja, és hogy megnyugtassalak, hogy jól alakult az életed: egy nagyvállalat vezető mérnöke mondta nekem akkoriban, hogy felvételkor inkább a kandósokat részesítik előnyben műegyetemistákkal szemben, mert a kandósok szakmailag sokkal tapasztaltabbak és könnyebben oldják meg az aktuális gyakorlati problémákat. ;)

Csizirájder 2014.01.27. 00:12:41

Jó kis időutazás volt, sok emlék feljött nekem is a '90-es évekből, amikor szinte minden hétvégén ott lógtunk az Ecserin. :) Gyula bácsi az öreg gengszter úgy látom még mindig él és virul. :) A legtöbb motor ami a videóban is látható, 20 évvel ezelőtt ott volt a kereskedésében egy elkülönített helyen. Meg se tudnám számolni hányszor néztem végig azt a gyűjteményt. :) Arra is emlékszem hogy sok értékes motor és alkatrész ott rohadt szét az udvaron, kitéve az időjárás viszontagságainak. Ecseri... Az öreg Suttogó, ő bent a piac belsejében árult mindenféle motoralkatrészeket, már biztos nem él, mert 20 évvel ezelőtt is nagyon öreg volt. Meg emlékszem a hétvégi motorpiacokra, az Ecseri előtti részen jöttek össze hétvégenként a motorosok adni-venni. A veterános börzék is abban az időben kezdtek elindulni, de akkor még nem túl szervezett formában működött az egész. Volt hogy Csepelen, a munkásotthontól nem messze az utcán volt a börze, a lakótelepen lakók legnagyobb örömére. :) Jó kis időszak volt, na.

zöldi 2014.01.27. 07:00:39

Szuper írás, végre olyan "régicsikósos".
Pár éve elkapott engem is láz, legyen melózós-szaladgálós motor a nagy bálna mellé. A simo régi vágyam volt még gyerekkorból, és némi kérdezősködés után hozzámvágtak egy romot ingyen. Teljes blokkfelújítás, új vezetékezés, gyújtás, festés. 100 ezerig számoltam.
2 évig tüsszentés nélkül bevitt melózni minden nap. Aztán havonta kétszer kért némi gondoskodás, utána hetente. Akkor jöttem rá, micsoda borzalmas minőségű utángyártott alkatrészeket lehet kapni.(pl gázbovden, ami nem ér el a karbig, majd a cseredarab, amit nem lehet átúzni a súberen...) Így gondoltam egyet, kitettem 60 ezerért (2011 lehetett), és ember nem hívott fel, pedig optikailag rendben volt. A végén 40-ért vitték el, én meg örültem. Azóta robogózom. Ez kényelmesebb.

hagyma8 2014.01.27. 08:45:10

van valami a Sámsonban. én kb 2007-től 2011-ig használtam 3 sebességes S50B-t. 45-ért vettem, ráköltöttem 2x ennyit, és 36-ért adtam el :D
De valahogy nagyon szerettem. Vidám kis motor volt, szerettem szerelgetni, szétszedni, lefesteni. Egy fél év után megbízható is volt, talán 1x volt, hogy nem indult, és néhányszor elszakadt a karbi tömítés, és folyt a benzin. Azzal mentem dolgozgatni, suliba (szintén Kandó), nem emlékszem mennyit tettem bele, de kb 20ezret úgy emlékszem.
Mondjuk 2 méter feletti magasságom miatt kicsit nevetségesen néztem ki rajta, de akkor annyira nem izgatott.
2011-ben vettem nagymotort (CB750), a Simsont nem akartam eladni egy jó darabig, mert a szívemhez nőtt. Néha elmentem vele az erdőbe, sárba latyakba zúzni vele, egyszer buktam is vele egy nagyot, és már mindneféle baja volt. A 60-as utángyártott henger zörgött, visszatettem a gyári 50-est. Az első telói nyikorogtak, nem volt kedvem foglalkozni vele. Viszont pöcc-röff indult még mindig, és teljesen használható kis motor maradt. Kb egy év állás után tavaly túl tettem rajta, ahhoz képest nevetséges összegért amennyibe került.
Az írásod nagyon jó volt végigolvasni, szép emlékeket juttatott eszembe :)

hagyma8 2014.01.27. 08:48:02

ja, 1981-es gyártmányú volt :)
Jobban belegondolva, kb 10 ezret tettem bele csak. Pedig rendszeresen használtam.

bervas · http://mt10.blog.hu 2014.01.27. 08:52:14

@Csizirájder:

Azoknak az ecseri piaci gyűjteményes motoroknak jó része Pannónia, MZ, Ural alkatrész, ami épp volt kéznél a 80-as években a felleléskor, felújításkor.

A suttogó bácsi vagy 15 éve meghalt szegény. Utána az unokája vitte a boltot egy darabig.

A 90-es évek eleje jó időszak volt. Amikor kipufogót kerestem a Pannóniára, az ecserin a T9 vadonatúj, spéci, emelt kipufogóit ajánlgatták erősen, közepesen drágán. Nem vettem meg, nem tudtam, mi az.

Sonko 2014.01.27. 10:09:30

Remek cikk volt, jól szórakoztam rajta. Valahol hiányzik ez az érzés, aztán kimegyek a kertbe a rom simsonhoz, és inkább mégsem.

Azt kell mondjam, kedves Csikós Zsolt, ön megnyerte a 80-as éveket :)

zöldi 2014.01.27. 10:24:46

@hagyma8: Apám ,én is hülyén néztem ki a simsonon, de Téged azért megnéztelek volna :DDDDD

calibra91 2014.01.27. 11:00:03

Húúú, de vártam már egy jó kis "Csikós cikket"!!!!!!!!!!!!

Én 34 éves vagyok, talán az utolsó olyan generáció, akinek ez a Babettás-Simsonos világ még meg volt. Bár sajnos nekem anno, csak a Babetta jött össze, Simsonom már fiatal felnőttként lett, csak úgy nosztalgiából.
Aztán meg Trabantom volt, egész pontosan 5 db,

Én is gépész karra jártam, csak Gödöllőre... Mindent értek, múltkor álmomban Gyártásból vizsgáztam, erőltettem magam, hogy felébredjek:-)

Prof. Dr. Ausgezeichnet Lienen-Brücke 2014.01.27. 11:26:44

tegye fel a kezet, aki atment a hahu-ra simsonokat nezegetni :)

SzZsoel 2014.01.27. 12:02:47

Jó írás, tetszett. Jók is ezek a Simsonok.

De nem tudom, mi a gond ezzel az alaplapon elhelyezett gyújtótekerccsel (trafóval). Az én Staromban 15(!) éve ugyanaz a gyújtótekercs van (ráadásul nem is eredeti, hanem valamilyen akkor éppen kapható utángyártott, fekete műanyag bevonatos vacak), használom is a gépet aktívan, még sincs semmi baja. Akkora szikrát gerjeszt, hogy ökröt lehetne rajta sütni, a motor pedig télen-nyáron megbízhatóan, 1-2 kis rúgásra indul, és 15 év alatt nem is hagyott soha cserben, maximum 2-3 defekt miatt kellett tolnom hosszabb-rövidebb távon a gépet. :)

SzZsoel 2014.01.27. 12:05:07

@Prof. Dr. Ausgezeichnet Lienen-Brücke:

Én nem, nekem szerencsére még megvan. :) Sőt, abban a kiváltságban is részesültem, hogy nem is kellett soha vennem, mert az édesapámét örököltem meg 1997-ben. Igaz, hogy nem S50, hanem Star, de én nem bánom, sőt!

hagyma8 2014.01.27. 12:09:13

@zöldi: hát igen :) a lábam felfelé állt, kis terpeszbe, hogy tudjak rendesen kanyarodni. De nem érdekelt, csak élveztem :)
plus.google.com/u/0/photos/112231069775044772344/albums/5875567917750664545/5875572237297662834?authkey=COa96ZbW9raYfg&pid=5875572237297662834&oid=112231069775044772344
Talán látszódik.

zöldi 2014.01.27. 13:19:51

@hagyma8: A kanyargást élveztem vele, pár havonta elkopott a kipuff bilincs, meg már tök jó benhur lábtartóim voltak.
Amit sajnálok (ha már annyit buktam rajta), hogy egykerekezni nem sikerült rendesen megtanulni vele, rövid áttétellel meg a 60-as hengerrel szépen vette az elejét.

hagyma8 2014.01.27. 13:26:37

nekem egyáltalán nem sikerült. Úgy kanyarodik mint egy roller :) Annyira könnyű az egész.
Mondjuk mikor kimentem az erdőbe krosszozni volt egy emelkedő, ami kib@szott meredek volt, és akármilyen slunggal mentem neki a felénél megállt, és csúsztam vissza. Ha leszálltam róla, a motor mellett álltam és húztam a gázt, úgy se ment fel. Erő nem nagyon volt benne, talán 65 volt a max amit mutatott az óra, de azt is egy erős lejtőn. Síkon 60 talán. Mindezt 60-as utángyártott hengerrel. De úgy farolsz vele mint egy biciklivel, leteszed a lábad közbe. Azt nagyon élveztem.
Mikor már megvolt a nagymoci, kb csak szerelgettem mikor unatkoztam :) Szinte alig használtam, csak pl kciseréltem a dugattyút meg a hengert gyárira, mert már zavart a csörgése. Mikor kész lett, akkor is ugyanúgy állt a garázsban. Néha jó volt elővenni...Basszus, kéne egy megint :D

hagyma8 2014.01.27. 13:27:24

@zöldi: az előbbi Neked ment, csak elfelejtettem válaszra nyomni.

Facehugger 2014.01.27. 13:48:09

Brutális cikk, grat.

Egy kiegészítés: a Zsiguli-klubosok szerint 5-600 ezerért csak visszatekert órás Zsigát lehet venni. Igaz, szépen polírozva és frissen mosva:)

dozo-68 2014.01.27. 15:44:29

Ha valaki esetleg szeretne vásárolni,akkor javaslom kattintson az alábbi linkre!
www.zweirad-schubert.de/neufahrzeuge-s51-s53

Quattroman 2014.01.27. 20:29:55

Jó húsz éve átépítettem egy törött S51-et a fiamnak központi rugósra egy a Formula Easterből megmaradt menetesen állítható rugóstaggal, hosszított hátsóvillával, erősített vázzal, hosszított elsővillával, rezonátoros kipuffogóval.... mikor váltottunk DT80.ra akkor vácra került ahol valami amatőr enduró bajnokságban sikeresen szerepelt sokáig.
erről a motorkáról illetve a további sorsáról tud valaki valamit?

TucsonBob648 2014.01.28. 02:48:22

De jo lenne megegyszer 20 evesnek lenni (1884), regi Schwalbe-mat hajtani, Apam 1300-as Ladajat (vagy talan mar a GTL 55 Zastavat) kolcsonkerni, (eleg) boldogan fiatalnak lenni es remelni.

Ma mar se Schwalbe, se Lada, se Apam.....

Koszi az idoutazast Csikos ur!

madaradam 2014.01.28. 15:07:12

@calibra91:A négy "P" betűs paraszt a gépész karon:
Pék, Pellényi, Pálinkás,...

Meg a paraszt Csizmadia;-)

calibra91 2014.01.29. 07:41:19

Húú... De régen nem hallottam ezeket a neveket:-)

A rohadék Pellényi miatt, még kereszteztem, és dékániztam is...
Speciel nekem a Csizivel mákom volt.
De rég vót'....

tamank 2014.01.29. 21:33:36

Mi nagy túrákat nyomtunk Simsonnal. Fekete tenger, Várna.... Oda-vissza 2200 Km, 4 nap 4 éjszaka.

Bxx 2014.01.30. 09:38:45

Gratula cikk írójának, nagyon jó cikk, nekem nagyon tetszett!

Végigolvastam a hozzászólásokat, hát volt közöttük erősen jajj. Én 1988-ban kezdtem a Simsonozást, majd kisebb-nagyobb kihagyásokkal ismét visszatértem és 2003-tól intenzíven nyomom. Voltak ETZ-im, volt ezres sportgépem, de mindegyik ment a háztól, csak a Simsonok maradtak.
Az írásokból is lejön, hogy a legtöbb Simson halálát a hozzá nem értés, a házi tákolás és az utángyártott mérethibás alkatrészek tömkelege okozta. Egy Simson addig jó, amíg nem tákolják. Ha kap hozzáértést, minőségi kenőanyagot, minőségi alkatrészt és rendszeres karbantartást, akkor az nem 20 évig megy el hibamentesen, hanem jóval tovább.

Volt itt írás, aki sokat ráköltött a motorjára, felújította, majd csodálkozott, hogy a felújított akármi senkinek nem kell. Nem csodálkozom. Rengeteg túlárazott hulladékot látni a hirdetések között, összetákolva, összehányva. A gyári Simson a mai napig kelendő, szinte "ölnek" érte.
Írja valaki, hogy 15 éve hibamentesen működik, a gyújtótekercse... Erre azt írom, be van járatva. A '68-as Starom még teljesen eredeti, gyári, ami barátok között is 46 éves, nem 15 éves alkatrészek vannak benne.
A mindennapokban egy 1987-es három sebességes S51B-t használok, közel a 85 E km-hez blokkfelújítás nélkül. Megkapja a rendszeres karbantartást, odafigyelést, ezt kapom cserébe. Nyáron járom vele az országot, több 100 km-es túrák, fantasztikus érzés... Az, hogy hibamentesen visszahoz? Nem kérdés... ebbe a motorba közel 70 E-t pakoltam bele, sosem hagyott ott sehol.
A Simson az egyik legeltaláltabb motor a piacon, a gyártása 1991-ben leállt (NDK-s időszak), de még mindig sokan keresik, ráadásul egy keveset futott ( valós1-2 E km), többet ér, mint egy vadonat új minőségi robogó (pl. Aprilia SR). A Simson jó befektetés is lehet, mert tartja az árát. Most nem azokról beszélek, akik amortizálják, ütik-vágják-tákolják a motorjukat...
Nem sok olyan kismotor ismert a piacon, amit ekkora darabszámban gyártottak, és még mindig keresett, ráadásul tartja az árát.

Lomha 8V 2014.01.30. 15:53:30

Szuper írás volt! Én jóval később Simsonoztam, de én is nosztalgiával emlékszem rá. A múltkor lett volna lehetőségem menni egy csutkakormányos, felhajtott ülésessel, amilyen az enyém is volt. Nem mentem vele. Féltem, hogy elfújja a szép emlékeket, mikor rádöbbenek, hogy nem volt olyan jó, ahogy emlékszem rá. :)

halor 2014.02.03. 08:18:12

A gyújtótekerccsel én is mindig szoptam a schwalbén meg az S50B-n, át is szereltem világítótekercsből meg 6V-os trabant trafóból trafós gyújtásra. Meg is van még a lendkeréklehúzóm meg a gyújtógyertyából és 6-os menetes szárból álló holtpontvizsgálóm is. Az S50B-t úgy vettem 90-ben, hogy fullad, leáll, valami hibája van, faszom szerelgesse, vidd el ötezerért. Elvittem, az volt a baja, hogy a karbi túlfolyójából kijövő benzincső oda volt csípve a gyújtásdekni és a blokk közé, nem kapott levegőt a karbi, megállt fél kilométerenként 10 percre. Egyébként egy igenjó egészséges motor volt, gyakorlatilag amíg el nem lopták nem kellett hozzányúlni komolyan. Persze attól én még minden hétvégén szereltem :D

Ervin77 2014.02.03. 17:03:48

Gratulálok nagyon jó volt olvasni.

mpali35 2014.02.06. 01:19:10

Gratulálok a cikkhez, álmokat árul...Csak azt nem tudom, ki az a suru hajjal pozolo arc a megsárgulo fotokon:-)
A hajdani Csehszlovákiába a Simson az 51 Enduro és az 51 Electronic modellekkel tort be anno 87-88 tájékán, a hivatalos vételár duplájáért lehetett elsutni a jo állapotu példányokat. Mig a csorobbja(lásd én) Jawa 50 Pionier 20-21el motorozott, addig a pénzesebbje levadászta a jo csajokat a Simsonnal. Mert a bogyosebb nostény kategoria csak arra bukott.
Én anno egy 20assal kezdtem a motorozást, térdvédos volt, irto gagyi fogkrém szinure pingálta ecsettel az elozo tulaj, s csak késobb derult ki, hogy a benne lévo motor egy 05os tipusbol származik, amit 1 loerovel gyengébb teljesítménnyel és lassubb váltoval áldott meg a tervezo. Igy a haverok sorra elhuztak mellettem, nekem jutott a sor vége bármikor. Késobb próbáltam ezt ellensulyozni,14 évvel idosebb bátyám egy haverja tanított motrot, helyi szlengben motorkát szerelni, s beleotlott a váltóba egy kompatibilis 21es modelu 3as sebességi fogaskerékpárt, s ezért szent tisztelettel néztem fel rá.Cserébe elkisértem motorral pár beszerzo utjára, ahol az oszibarackos kertbe a zavaros vizu és feneketlen mély sártengeru kanálison egy vizalá dontott fatorzs volt a titkos bejáró. Nem, James Bondrol akkoriban nem hallottunk, de irto gyorsan, egységes foldmuves szovetkezeti szolgalatba beállitott 175os Jawa sportal kozlekedo, marcona gyumolcskertorokrol igen. S ha felhangzott a lopásnak minosulo szuret elotti barackbongészés csendjébe a nagykereku szolgálati Jawák tamtamtatamm kipufogohangja,akkor elkezdodott a szimetrikus megterhelés végett két táskába elrendezett 30 kilonyi, szigoruan befozésre szánt oszibarackal egyetemben a vizszint alatt 150centiméterre lapuló láthatatlan Boszporuszi hidjon való áthatolásban végzodo gátfutás.S vigyázni kellett a merulési szintre, mivel az akkori jogsi nem volt belaminátozva, tehát az árok kávézaccszeru vize igencsk árto folyadéknak számított a hivatalos iromány számára.Elázott tintával meg mehetett az ember cserére, amit a hivatalos kozeg hangosan nehezményezett, elvégre minek a plussz munka a szocialista haza védelme amúgy is jelentos energiát felemészto semmittevéséhez?
Visszatérve a Jawa 20 Pionier cseppet sem problémamentes, de annál élvezetesebb korához, minden megtett méter boldogsággal toltott el minket. Már a lemotorozott méterekre gondolva, nem pedig a szlengben Pincsi névre ketresztelt 50 kobcentis tolásával eltoltott idore asszociálva, bár visszatekintve minden kezd rozsaszinure változni az halado ido filterén nézve. Volt egy szuletett szerelo cimboránk, Bandi, aki szulovárosomtol , Dunaszerdahelytol 6 kilométerre lakott egy 13 falubol állo, vadregényesen osszefonodo úthálozattal osszekotott Karcsa nevu falucsoportban.Királyfia, Solymos,Amadé, Etre, Also, hadd ne soroljam el mindet. Elso utam a Pincsi megvétele után hozzá vezetett, elvégre osztálytársam, padsortársam, lelki jo barátom volt o, valamint o szokta a számzáras kofferemen áttállitani ugy a számsort, hogy a 45 perces tanitási óra ne volt elég a kód megfejtéséhez. Megemliteném, hogy valoszinuleg fertozo lehetett a motormánia, mivel a mi padsorunk elso négyese megfertozodott, mégpedig az elso vérig. Csulesz, Beatlesz, Bandi meg én.
Indulva erre az elso 6 kilométeres kalandra frissen megvett motorral a volt tulaj csak annyit mondott, osszéb utottem a gyertya kontaktjait, így haraposabb a motor. 2 loeronél ez nem egy alhanyagolhato tényzo, gondoltam, s friss jogsival és vacak kuplungkezeléssel megáldva elindultam én erre a 6 kilométeres túrára. tudvalevo, amig hideg a motor, addig még elboldogul valahogy a kisebb gyertyahézaggal, de ha felmelegszik, ez leállást okozhat, ami meg is tortént a tavaszi kellemes langyban vagy 3 kilométer megtétele után természetesen egy, a sik teruletn szinte hegynek minosulo, teljesen értelmetlenul odatervezett és épitett feluljáro elott.Mivel a belsoégésu motorokrol a halvány sejtlem világa sem lelendzett bennem, az ulés alol kivettem egy ygertyát, amirol azt hittem, az A gyertya, s nézegettem egy darbig, majd visszatettem az ulés alá, mint ahogy megoldhatatlan matikai feladatnál a diák az irkát az ulést lecsaptam, s a beleelgyezo sohajjal toltam a Pincsit a maradék 3 kilométeren.....
Koszonom, tisztelt Csikos ur, hogy felelevenítetted bennem ezen szép korszak minden emlékét....

Friss topikok

belsoseg feed

Nincs megjeleníthető elem

jajjdecsunya feed

Nincs megjeleníthető elem

racingdream feed

Nincs megjeleníthető elem

rallyedream feed

Nincs megjeleníthető elem

reklamarchivum feed

Nincs megjeleníthető elem

robogo feed

Nincs megjeleníthető elem

tcomment feed

Nincs megjeleníthető elem

süti beállítások módosítása