Simoncelli és én

A rajongók már elkezdték feladni a MotoGP-be vetett hitüket, amikor jött a magas, vékony Marco. Teli volt élettel, szenvedéllyel és energiával. Jelezte, a versenyzés bizony még él, nemcsak műanyagcirkusz. Az utolsó rocksztár volt a világbajnokságban.

Soha nem felejtem 2008. augusztus 15-ét, azt a pénteki napot. A brünni boxutcában kóvályogtam, és készültem életem első, grandprix-versenyzős interjújára. Mikor óriási mosollyal az arcán megérkezett, úgy éreztem, ezt a fickót születésem óta ismerem, gyerekkori barátok vagyunk.

A világbajnoki cím megszerzése után is megmaradt ugyanannak annak az egyszerű srácnak Corianóból, akit annyira imádott a közönség. Kedvenc étele továbbra is a piadina romagnola maradt. Mindvégig hű maradt barátnőjéhez, Kate-hez, és továbbra is apja jelentette számára a biztos pontot. Az apa, aki mindent feláldozott fia karrierjéért.

Azon a hétvégén viszonylag sok időt töltöttem körülötte, együtt ebédeltünk, beszélgettünk, majd a garázsából néztem a versenyt. Bevallom, nagyon megérintett a verseny előtti készülődés: míg mamája, Rossella hátrébb várakozott a futam leintéséig, addig húga, Martina tövig rágta körmeit.

Mielőtt Marco kigurult a pályára, odaballagott Paolóhoz, a papához és szorosan ölelték egymást hosszú másodpercekig. Szívszorító volt látni, mintha csak az utolsó ölelés lett volna. Tisztában volt vele, tudta, hogy a motorsport veszélyes. Úgy gondolom, hogy tegnap hasonlóképpen cselekedett és öleléssel búcsúzott. A fiú, aki helyi idő szerint vasárnap délután négy órakor még a MotoGP ünnepelt sztárja volt, egy órával később legendává vált.

Mit mondhatnék? Talán egy részlet az interjúból, amit azon a pénteken készítettem:

-Mit gondolsz a távoli jövődről?
-Hú, fogalmam sincs. Nagyon szeretném, ha a versenyző karrierem olyan sokáig tartana, amilyen sokáig csak lehet. Igazából nem is akarok nagyon mást csinálni, jó lenne mindig versenyzőnek maradni.

Marco Simoncelli – ez sikerült neked, de ennek most nem tudok örülni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sebessegoltara.blog.hu/api/trackback/id/tr233328360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neked ugatok 2011.10.25. 11:36:56

nagyon nagy kár érte!
az interjú is felkerül majd? szívesen elolvasnám!

JoóGabi 2011.10.25. 12:16:59

Hozd le azt a 2008-as interjút újra. köszi, g

rregisterr 2011.10.25. 12:18:44

Nagyon helyén van ez a cikk, gratulálok.

Megadatott nekem is, hogy boxból nézhessek GP versenyeket, és nagyon megszerettem ezeket a srácokat.

A kulisszák mögött nagyon kedvesek, szerények mind, akikkel találkoztam. Azt hiszem, nem azért, mert nevelik őket. Hanem azért, mert hihetetlen alázat van bennük a sportjukkal szemben.

Aztán jön a verseny, a biznisz, és a médiacirkusz. Na, az utóbbiak azok, amit nehéz lehet elviselni. Ha valamelyiküknek félrecsúszik egy mondata, az ezért van. Nem azért, mert nagyképű idióták lennének.

Hayden azt mondta, a paddockban mind testvérek vagyunk. Igen, azok. Tudnak veszekedni, Sic is tudott. És néha rossz fát tett a tűzre.

De sosem felejtem el, mikor először láttam élőben Talmát, a kicsi 125-össel bevenni a célegyenes utáni kanyart Brnoban, közelről. Ezek a fiúk olyan bátrak, hogy arra nincs szó.

Valami ebből persze átjön a TV-n, de tényleg el kell menni egyszer, és megnézni ott, a pálya mellett. Iszonyú szerencsések vagyunk, hogy nézhetjük őket.

gastro, missing in action 2011.10.25. 12:44:27

RIP, nagyon sajnálom!

az utolsó rock sztárral viszont nem tudok egyetérteni, mert ott van nekünk Rossi...valahol őt másolta Marco is...sajnos mindenben nem sikerült..

1kutya 2011.10.25. 13:07:24

"jó lenne mindig versenyzőnek maradni."

gyönyörű zárszó!

széles utakat neki odafönt...

baowah · http://baowah.blog.hu 2011.10.25. 13:17:58

@JoóGabi: sajnos nem nalunk jelent meg, hanem a gpmotogp.hu-n, ami jelenleg nem elerheto, de megprobaljak nekunk eloszedni, hogy linkelhessuk.

sunblind 2011.10.25. 13:20:18

.. nem volt egyértelműen az esetem a pasas, néha nekem túl 'olasz' volt. Profihoz mérten talán kissé túl könnyed és fegyelmezetlen. ...
A kivételes tehetsége, és páratlan zsenialitása viszont abszolút vitathatatlan, akárcsak a Doktoré, hiszen teljesen típusidegenek zsokéalkat szempontjából, és mégis parádés a teljesítményük, akarásuk és kitartásuk. Hiányozni fog a mezőnyből, hiszen egyéniségekre nagy szükség lenne. Higgyük, és örüljünk neki, hogy boldog és teljes volt az utolsó perce.

rhinoeli 2011.10.25. 13:27:25

Lehet, hogy én vagyok eltévedve, de nekem az ilyen cikkek mindig inkább az írójáról szólnak, nem arról, "akiről" kellene. Persze a temetést sem a halottnak csináljuk. Ne kövezzetek meg, csak leírom, ami elsőre eszembe jutott.

B. Capelluti · http://rallyedream.blog.hu 2011.10.25. 13:30:31

Legyen könnyű neki a föld!
(Így kell emlékezni egy legendára)

SomeSeed 2011.10.25. 13:32:05

@baowah: Rosszindulat nélkül mondom, hogy remélem, már túl sok bőrt nem akartok lehúzni szegény Sic haláláról. Szépen megemlékeztek róla, teljesen rendben van és respect nektek, de ne essetek át a ló másik oldalára. Ezúttal ne álljatok be a bulvármédia hosszú sorába.

Üdvözletem.

Másik TB-s cikknél már leírtam a gondolataim Marco haláláról, nem akarom ismételni magam. Széles égi utat neki.

edeleny beres · https://www.facebook.com/RallyeDream/ 2011.10.25. 13:37:31

@rhinoeli: valamennyire igazad van, értem mire gondolsz (egyébként ezt már a cím is jelzi). De! Milliószor inkább egy ilyen (megható, személyes, az egyéniséget és az embert bemutató) megemlékezés, mint egy wikipediáról vagy akárhonnan kimásolt életének főbb eseményeit bemutató poszt.

Emelem kalapom a poszt írója előtt, bár személy szerint távol(abb) áll tőlem a MotoGP (és úgy összességében a motorsportok is), ez az írás nagyon ott van.

A legméltóbb megemlékezés, amit magyarul olvashatunk róla!

kipe · http://www.car-tarsak.blogspot.com/ 2011.10.25. 13:52:10

@edeleny beres:
"A legméltóbb megemlékezés, amit magyarul olvashatunk "

...és valóban !

Alter_EGO 2011.10.25. 15:00:21

Nagyon nagy kár érte... A MotoGP mezőnyének legemberibb, legeredetibb fazonja volt Rossi Mellett.

R.I.P Marco

=Daniken= 2011.10.25. 15:15:35

A szívem szakad meg ezért a srácért, főleg ha a szeretteire gondolok. Borzasztó lehet nekik most.

Remek cikk!!

Nyugodjon békében!

SomeSeed 2011.10.25. 15:19:49

@=Daniken=: Bizony barátom, egy szülőnek nem létezik nagyobb tragédia, mint elveszteni a gyermekét. Én sajnos tudom ezt, úgyhogy első kézből hihetsz nekem.

Csizirájder 2011.10.25. 21:55:09

@muz:

Aztarohadtélet! :OOO Tanultak ezek egyáltalán elsősegélynyújtást? Barbárok!

Wolfram 2011.10.25. 22:40:28

nem ismertem, de a cikkeket, kommenteket olvasva egyre szimpatikusabb sportember. ez a cikk is nagyon a helyén van. a szerző egy személyes élményén keresztül megmutatkozik az elhunyt személyisége, jellembeli nagysága. így kell nekrológot írni.

és még halálában is lebuktatta a barbár szervezőket, ezzel is talán megmentve majd egy társa életét.

Harkov 2011.10.25. 22:52:58

Pont szombaton került a kezembe egy 2008-as motorrevü ott olvastam az interjút.Arra gondoltam milyen régen nem hallottam róla.Erre másnap tele van vele a sajtó....
Sajnálom nyugodjon békében!

Házas motoros 2011.10.28. 12:04:04

@muz: Basszus! Azt hittem ilyen csak a börleszk filmekben mag a kabarékban van!! Döbbenetes. Sokáig nem értettem miért hívják a világ szinte bármely pontján nyíló forma1-es versenypályára a magyar sportbírókat és eü. személyzetet, a helyi erőket "betanítani". Most már értem. Marco nyugodjék békében.

convar · http://docs.google.com/document/d/1C9jtT9NLDNv_80m_U9Pv5X_LwJb3bFUqhOMhafMalGg/ 2011.10.31. 21:11:55

Annyira sajnálom, annyira hiányozni fog...én nagyon szimpatizáltam vele...

De azthiszem még mindig nem fogtam fel hogy már nincs köztünk. Nap mint nap emlékeztetnem kell magamat arra hogy hiába várom, nem lesz ott Valenciában. És sehol másutt sem, már soha többé nem láthatom azt a pumuklifejét a rajtrácson :(

És milyen kegyetlen az élet nem? Épp amikor kezdtek volna jönni az eredmények, amikor kezdett volna belerázódni, felnőni a feladathoz...Brno 3. hely, P. Island 2. hely, Sepang...így derékbatörni egy karriert, mit karriert, egy életet :(

RIP Marco :(((

U.i.: az az interjú engem is érdekelne.

Friss topikok

belsoseg feed

Nincs megjeleníthető elem

jajjdecsunya feed

Nincs megjeleníthető elem

racingdream feed

Nincs megjeleníthető elem

rallyedream feed

Nincs megjeleníthető elem

reklamarchivum feed

Nincs megjeleníthető elem

robogo feed

Nincs megjeleníthető elem

tcomment feed

Nincs megjeleníthető elem

süti beállítások módosítása